Korábbi cikkünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor szükséges szakértőt igénybe venni, milyen szakértő alkalmazható, mikor, milyen eljárásban van lehetőség szakértő igénybevételére:
Szakértőt megbízni sokszor elkerülhetetlen, amikor arról van szó, hogy valamilyen vitás ügyben szükség van egy szakértői vizsgálatra, illetve szakmai állásfoglalásra is. Például rejtett hiba okának feltárása, dokumentálása, szavatossági ügyekben, károkozás esetén kárösszeg meghatározása, elmeorvosi vizsgálat öröklési ügyekben, a beszámítási képesség megállapítása során, stb., de sokszor eleve egy szakértő kell már ahhoz is, hogy egyáltalán tudjuk azt, milyen kár ért minket, mennyibe kerül a javítási költség, a kieső bevétel.
Szakértőt alkalmazni legtöbbször nem csupán opció, hanem egyenesen kötelező: vitás ügyekben ugyanis olyan kérdések merülhetnek fel, melyek megfelelő szakértő szakvéleménye nélkül a bíróság sem tud elbírálni.
Szintén fontos szempont, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen ügyek már lényegében a szakvélemény alapján eldőlnek, a bíróságok csak az esetek szűk részében kérdőjelezik meg a szakvélemények helyességét, szakmai pontosságát.
Ami a lényeg viszont, hogy ha még egy esetleges polgári peres eljárás előtt szeretnénk szakvéleményt készíttetni, nem mindegy, hogy milyen szakértő és milyen keretek között készíti azt el, ha azt is szeretnénk, hogy később azt, mint bizonyíték fel tudjuk használni.
Ha ugyanis nem a megfelelő módon járunk el, szinte feleslegesen költünk a szakértőre (hangsúlyosan, csak szinte, ugyanis még egy ilyen szakvéleménynek is van haszna a későbbi bizonyítás szempontjából, de erre most nem térek ki…).
Szóval akkor nézzük meg, mit ajánlana egy ügyvéd!
Igazságügyi szakértő kirendelése közjegyzői eljárásban
A per megindítása előtt az egyik leginkább ajánlott megoldás az igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelése.
Ennek legfontosabb előnye, hogy az így elkészített szakvélemény egy későbbi polgári perben teljes értékű bizonyítási eszközként használható fel. A szakvélemény a polgári perrendtartás rendszerében úgynevezett más eljárásban kirendelt szakértő véleményének minősül.
Ez lényeges különbség ahhoz képest, mintha a fél egyszerűen saját maga keresne egy szakembert, és tőle kérne egy állásfoglalást. A közjegyzői eljárásban ugyanis nem a fél bízza meg közvetlenül a szakértőt, hanem a közjegyző rendeli ki őt az eljárás szabályai szerint.
A szakértő így formális kirendelés alapján jár el, feladata pedig a közjegyzői végzésben meghatározott szakkérdések megválaszolása, melyeket a közjegyző a fél indítványára határoz meg a szakértő számára. Ezeket a kérdéseket mi a kirendelés iránti kérelemben írhatjuk meg a szakértőnek.
Miért fontos, hogy igazságügyi szakértő járjon el?
Polgári perben szakértői bizonyítékként főszabály szerint igazságügyi szakértő szakvéleménye használható fel.
Az igazságügyi szakértő nem egyszerűen olyan személy, aki megfelelő gyakorlati tapasztalattal rendelkezik valamely területen. Olyan személyről vagy szervezetről van szó, aki:
- rendelkezik a szakterületnek megfelelő végzettséggel;
- megfelelő szakmai gyakorlattal bír;
- teljesítette az igazságügyi szakértővé válás törvényes feltételeit;
- igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkezik;
- szerepel az igazságügyi szakértői névjegyzékben.
A kiindulópont tehát az, hogy ha a szakvéleményt egy későbbi perben szakértői bizonyítékként is fel szeretnénk használni, a vizsgálatot az adott szakterületen bejegyzett igazságügyi szakértő végezze el.
Nem elegendő például az, hogy egy kivitelező, autószerelő, könyvelő vagy mérnök egyébként megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. Az általa készített vélemény hasznos lehet, de nem rendelkezik ugyanazzal az eljárásjogi státusszal, mint a kirendelés alapján eljáró igazságügyi szakértő szakvéleménye.
A szakvélemény már a per megindításához is szükséges lehet
Sok esetben a pert szakvélemény nélkül el sem lehet megfelelően indítani, vagy legalábbis rendkívül nehéz pontos kereseti kérelmet és tényállítást megfogalmazni.
Rejtett hiba esetén például nem feltétlenül tudjuk:
- mi a hiba tényleges oka;
- fennállt-e már a teljesítés időpontjában;
- a használtságból ered-e, vagy szakszerűtlen kivitelezés következménye;
- milyen javítás szükséges;
- mennyibe kerül a helyreállítás;
- mekkora értékcsökkenést okozott.
Hasonló probléma merülhet fel egy szerződésszegéssel okozott kár esetén is. Előfordulhat, hogy szakértő nélkül nem határozható meg a kieső bevétel, az elmaradt haszon vagy a szükséges helyreállítás költsége.
A szakértői vizsgálat tehát nem csupán a már megfogalmazott igény bizonyítására szolgálhat, hanem magának az igénynek a pontos meghatározásához is szükséges lehet.
A szakvélemény a per elkerülését is elősegítheti
Egy megfelelően elkészített, független igazságügyi szakértői vélemény nemcsak a perben használható fel, hanem sok esetben már a per megindítását is szükségtelenné teheti.
Ha a felek előtt rendelkezésre áll egy szakmailag megalapozott vélemény, reálisabban tudják felmérni, milyen hibák állnak fenn, kit terhelhet felelősség, mekkora összegű követelés lehet megalapozott, milyen esélyekkel számolhatnak egy későbbi perben.
Kellő belátással rendelkező felek esetében a szakvélemény megfelelő tárgyalási alapot teremthet egy peren kívüli megállapodáshoz. A szakértői vélemény természetesen önmagában nem kötelezi egyezségre a másik felet, de jelentősen csökkentheti a szakmai kérdésekkel kapcsolatos bizonytalanságot.
Ez mindkét oldal számára előnyös lehet, hiszen egy hosszadalmas és költséges per helyett gyorsabban rendezhető a jogvita.
Az előzetes bizonyításhoz illetékkedvezmény is kapcsolódhat
A per előtti szakértői bizonyítás egyik jelentős előnye, hogy a hatályos illetékszabályok alapján a későbbi polgári per illetéke az egyébként fizetendő illeték 50%-ára mérséklődhet, ha a pert közjegyző vagy bíróság előtt lefolytatott előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.
Nagyobb pertárgyértékű ügyben ez jelentős megtakarítást eredményezhet.
Az illetékkedvezményt ugyanakkor a teljes költségstruktúrával együtt kell értékelni. A közjegyzői eljárásnak ugyanis külön díja van, és a szakértő munkadíját, valamint felmerült költségeit is meg kell fizetni.
Mennyibe kerül a közjegyzői szakértő kirendelés?
A szakértői bizonyítás költséges lehet, ezért az eljárás megindítása előtt célszerű tájékozódni a várható kiadásokról.
Közjegyzői szakértő kirendelés esetén a költségeket a kérelmező előlegezi és fizeti meg. A költségek jellemzően két fő részből állnak:
- az igazságügyi szakértő díjából és költségeiből;
- a közjegyző eljárási díjából.
A szakértő díja függhet többek között a vizsgálat tárgyától, az ügy összetettségétől, a szükséges helyszíni szemlétől, a feldolgozandó iratok mennyiségétől, valamint attól, hogy több szakterület bevonása szükséges-e.
A közjegyző díját a vonatkozó díjrendelet alapján állapítja meg. Emiatt nem lehet minden ügyre egységes összeget meghatározni. A konkrét költségekről célszerű az eljárás megindítása előtt az eljáró közjegyzőtől tájékoztatást kérni.
Ki viseli véglegesen a szakértő költségeit?
A közjegyzői eljárásban a szakértő és a közjegyző díját a kérelmezőnek kell előzetesen megfizetnie. Ha azonban később polgári per indul, és az előzetes szakértői eljárás költségei a perben megfelelően felszámíthatók, azok a perköltség részét képezhetik.
A perköltségviselés főszabálya szerint a pervesztes fél köteles megtéríteni a pernyertes fél indokolt és igazolt perköltségét. Ennek megfelelően a per előtt kifizetett szakértői költség végül részben vagy egészben a másik felet terhelheti, a pernyertesség-pervesztesség arányában.
Melyik közjegyző járhat el?
Az eljárás lefolytatására főszabály szerint az a közjegyző illetékes, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy – jogi személy, egyéb szervezet esetén – székhelye található.
Ha a kérelmezőnek nincs belföldi lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, az eljárásra bármely közjegyző illetékes lehet.
Emellett az a közjegyző is eljárhat, akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye található. Ez különösen akkor lehet praktikus, ha például az ingatlan, a sérült gépjármű, a hibás gép vagy más vizsgálandó dolog más településen található, mint a kérelmező lakóhelye vagy székhelye.
