- Hogyan segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a Falusi CSOK igénylésében és az adósságkezelésben a hátrányos helyzetűek számára? Az Ön szerepe miben áll a programon belül?
A Falusi CSOK- és adósságkezelési programunk a Felzárkózó Települések program keretében valósul meg, amelynek célja, hogy Magyarország 300 legszegényebb, döntően Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon található településén élő emberek életkörülményein érdemben javítson. A Máltai Szeretetszolgálat ezeken a helyszíneken ún. Jelenlét pontokat hozott létre, amelyekben több szociális munkásunk dolgozik nap mint nap. Ezek a pontok mindig a leghátrányosabb helyzetű településrészeken működnek, így testközelből ismerhetjük meg a valódi problémákat, és egyedi, diagnózis alapú szociális munka keretében reagálhatunk rájuk. Mellettük számos más szakterület is jelen van – például Szimfónia program (zenei programok gyermekeknek), Foci program, Mozgó Játszótér, Telemedicina Egészségügyi Szolgáltatás, Drogprevenció és még sok más –, de az otthonteremtési támogatások és az adósságkezelés egy külön szakterületünk feladata. Jelenleg 20, speciálisan kiképzett tanácsadó végzi ezt a munkát, én ennek a szakterületnek a vezetője vagyok.
A lakhatási körülmények alapvetően meghatározzák egy család életminőségét, a gyermekek testi és szellemi fejlődését, biztonságérzetét. A magyarországi otthonteremtési lehetőségek, köztük a Falusi CSOK, történelmi esélyeket kínálnak a gyermekes, rendszeres munkát végző családoknak, hogy lakhatási körülményeiken jelentősen javítsanak. A helyzetfelmérésünk azonban rámutatott, hogy ezeket a támogatásokat leginkább a középosztály és a módosabb rétegek veszik igénybe, miközben a legszegényebb településeken élő, arra jogosult családok túlnyomó többsége képtelen élni velük. Ennek legfőbb oka, hogy nem tudják felmérni, mire jogosultak, és nem tudják végigvinni a banki, Magyar Államkincstárhoz kapcsolódó, illetve hatósági folyamatokat. Ezért 2021-ben egy központi támogatói rendszert építettünk ki: a Jelenlét pontok szociális munkásai azonosítják az alkalmas és együttműködő családokat, mi megállapítjuk a jogosultságot, szükség esetén felkészítjük a családot, majd végigkísérjük őket a teljes folyamaton – az igényléstől a támogatás megszerzésén át a felhasználás elszámolásáig. Döntően falusi CSOK-kal, vidéki otthonfelújítási támogatással, ingyenes födémszigetelési programmal, illetve kamattámogatott hitelekkel – babaváró, munkáshitel – foglalkozunk.
A számok magukért beszélnek: 2021 óta 454 családnak sikerült összesen több mint 4,3 milliárd forint értékű otthonteremtési támogatást és államilag kamattámogatott hitelt (Babaváró, CSOK hitel) igénybe venni, amelynek 80 százaléka vissza nem térítendő támogatás. Ez Magyarországon szinte egyedülálló tevékenység: hasonló szolgáltatást csupán a Habitat–Erste Bank páros nyújt, de csak Nógrád megyében és jóval korlátozottabb keretek között. Ezt a Belügyminisztériumhoz tartozó Kopp Mária Intézet kutatása is megerősítette: a segítségünk nélkül az érintett településeken radikálisan kevesebb rászoruló család jutna hozzá ezekhez a támogatásokhoz.
Az adósságkezelési programunk 2009 óta működik. Adósságokkal küzdő, rászoruló családoknak nyújtunk operatív, kézzelfogható segítséget: pénzügyi, jogi, banktechnikai, végrehajtói és követeléskezelői tanácsadást egyaránt. Ez az egyetlen ilyen komplex, karitatív szervezet által nyújtott szolgáltatás az országban – Budapesten az Utcajogász végez még némileg hasonló tevékenységet, állami szinten pedig ez elvileg a családsegítők feladata lenne, de a valóságban ez a legtöbb helyen csak papíron létezik, és hiányzik a szükséges mély szakmai tudás. 2025 januárja és 2026 júniusa között több mint 800 család adósságkezelése zárult sikeresen, amelynek eredményeként a családok számára közel 1,7 milliárd forint megtakarítást sikerült elérni.
- Hogyan kerülnek kapcsolatba a hátrányos helyzetű településeken élő családokkal, és miként azonosítják a valóban rászorulókat?
A kapcsolatfelvétel alapja a Jelenlét pont intézménye. Ezek a pontok fizikailag jelen vannak a legszegényebb településrészeken – nem irodaként, hanem élő közösségi csomópontként –, ahol szociális munkásaink nap mint nap találkoznak az ott élőkkel, megismerik helyzetüket, bizalmat építenek. Mivel maga a pont is az adott közösségbe ágyazott, a rászoruló emberek nem statisztikaként jelennek meg előttünk, hanem valódi arcokkal, valódi problémákkal. Ezt nevezzük diagnózis alapú szociális munkának: az egyéni helyzetfelmérésen alapuló, testreszabott beavatkozást. A Jelenlét pont munkatársai jelölik ki azokat a családokat, amelyek együttműködőek, motiváltak, és reális esélyük van arra, hogy a támogatásokat igénybe vegyék. Kifejezetten a legelesettebb, sok esetben nyomorban élő, de kitörni vágyó családokon igyekszünk segíteni.
- Egy példán keresztül bemutatva milyen konkrét lépésekkel segítik a falusi csok támogatás igénylésében az érintetteket? Hogy néz ki a folyamat?
A folyamat a Jelenlét pont javaslatával indul: a helyi szociális munkások jelölik ki azokat a családokat, akik valamilyen otthonteremtési támogatásra jogosultak lehetnek és motiváltak a változásra. Minden régióban szakképzett CSOK-tanácsadót alkalmazunk, aki először egy részletes telefonos interjút készít a javasolt családdal, és ennek alapján dönt arról, hogy az előzetes információk szerint fennáll-e a jogosultság.
Ha igen, a Jelenlét pont betanított munkatársa – ügyfélkapu segítségével, a család jelenlétében – lekéri a szükséges igazolásokat: TAJ-igazolást, NAV nullás igazolást, erkölcsi bizonyítványt. Ezt követően a CSOK-tanácsadó személyesen felkeresi a családot. Adásvétel esetén segít megfelelő ingatlant keresni, előkészíti az ügyvédnél az adásvételi szerződést, leméri a ház alapterületét, elkészíti az alaprajzot, és jogilag értékeli a tulajdoni lapot, összevetve a térképmásolattal az ingatlan valós állapotát. Az építési vállalkozó – amelyet a család vagy a tanácsadó javasol – felméri a felújítandó épületet és árajánlatot ad. A tanácsadó értékeli az ajánlatot, majd elkészíti a banki formátumnak megfelelő korszerűsítési költségvetést.
Az összegyűlt teljes dokumentációt ezután átadja a régiójukban kijelölt OTP Pénzügyi Pont munkatársának, aki a családdal együtt benyújtja a kérelmet a bankhoz. Pozitív döntés esetén a tanácsadó műszakilag figyelemmel kíséri a felújítás menetét, majd a munkálatok elvégzése után közreműködik a CSOK-támogatás banki „lehívásában” is. Tehát végigkísérjük a családot az első telefonhívástól egészen addig, amíg be nem zárják mögöttük a felújított ház ajtaját.
- Melyek a leggyakoribb akadályok, amelyek miatt ezek a családok önállóan nem tudnák igénybe venni a támogatást?
A CSOK-ügyintézés ezeknek a családoknak valóságos akadályverseny, ahol egyszerre és egymás után tornyosulnak a nehézségek. A leggyakoribb problémák: köztartozások és fennálló végrehajtások, amelyek miatt a család hitelképtelen; rendezetlen tulajdonjogi viszonyok; térképmásolati eltérések; hiányzó vagy lejárt okmányok; és nem utolsósorban a CSOK-kérelem díja, amely önmagában is komoly terhet jelent. Előfordulhat az is, hogy gyermekvállalás esetén a pár nem házas, ezért a folyamat közben házasságkötésre is sor kerül. Ezek a nehézségek ritkán állnak fenn önmagukban – legtöbbször több akadály egyszerre van jelen, és mindegyiket meg kell oldani, mielőtt a következő lépésre lehet lépni.
- Milyen hosszabb távú hatásai vannak ezeknek a felújításoknak egy-egy településen vagy közösségben? Milyen közösségi haszonnal lehet számolni?
Ezeken a településeken a lakhatási szegénység mértéke szinte felfoghatatlan: egyrészt extrém túlzsúfoltság jellemzi őket – több generáció él együtt 30-50 négyzetméteren –, másrészt tömegesen vannak jelen komfort nélküli, életveszélyes állapotú ingatlanok. A Falusi CSOK egyszerre kínál megoldást erre a két problémára: lehetőséget ad egy nagyobb, normál állapotú ház megvásárlására és felújítására, illetve a saját tulajdonú, de rossz minőségű ingatlanok korszerűsítésére.
A társadalmi haszon szerteágazó. Az új, tágasabb otthon enyhíti a túlzsúfoltságot, ami közvetlenül javítja a szülők és a gyermekek közérzetét, egymáshoz való viszonyát. A víz- és csatornabekötés, a fürdőszoba kialakítása javítja a higiéniás körülményeket, ami kihat a gyermekek iskolai megítélésére és a felnőttek munkahelyi esélyeire is. A penészesedés, vizesedés megszűnése egészségügyi szempontból is kiemelkedő, hiszen az asztmatikus megbetegedések száma szignifikánsan csökken. A korszerű fűtés és a hőszigetelés pedig csökkenti az energiaköltségeket, ami a mindennapi megélhetésen is érezhető könnyítést jelent.
- Mi volt az Ön számára a legmeghatározóbb vagy legsikeresebb élmény ebben a tevékenységben?
Első ügyfeleink egyike egy házaspár volt, akik három gyermeket neveltek – köztük két szellemi fogyatékos gyereket. Azzal hívtak fel, hogy beesik a hó a házukba, és félnek, hogy hamarosan össze fog dőlni a vályogfalú épület. Két évig tartott, amíg végig tudtuk őket kísérni a támogatás igénylésének folyamatán, mert szinte minden egyes lépésnél újabb nehézség adódott. A megvásárolni kívánt ház például mindössze 59 négyzetméteres volt, és a CSOK előírásai szerint legalább 60 négyzetméternek kellett volna lennie. Ahelyett, hogy feladtuk volna, megterveztettük az 1 m2-es bővítést egy hivatalos tervezővel, a kormányhivatali bejelentés után megvalósult a bővítés, amelyre használatbavételi engedélyt is kaptunk. Így a család végül egy teljes mértékben jogosult, 60 négyzetméteres házat tudott megvásárolni a támogatásból.
Ez az eset jól tükrözi a szemléletünket: nem ismerünk lehetetlent! Akinek segíteni akarunk, annak segíteni is fogunk – még ha évekig tart is.
- A program során alaposan megismerték a szabályrendszert. Milyen javaslatokat tennének a rendszer javítása érdekében?
Tapasztalataink alapján három területen látjuk a legégetőbb szükségét a változtatásnak.
Az első a minimális alapterület-követelmény. A 2024-ben bevezetett 80, illetve 90 négyzetméteres lépték a legtöbb rászoruló család számára elérhetetlen, hiszen a kis falvakban a házak többsége nem éri el ezt az alapterületi szintet. A gyakorlatban az a helyzet áll elő, hogy a CSOK-támogatás korszerűsítésre szánt részét a családok kénytelenek bővítésre fordítani – amelyet a téli hidegben aztán fűteni sem fognak tudni –, miközben az eredeti épület korszerűsítetlen marad. Javaslatunk: legalább a Felzárkózó Települések esetében állítsák vissza a korábbi, 50, illetve 60 négyzetméteres elvárást.
A második a nevelőszülők és gyámok kizárása a jogosultságból. Jelenleg a nevelőszülők nem igényelhetnek Falusi CSOK-ot a gondozásukban élő nevelt gyermekek után (csak a saját gyermekeik után), holott sokan évtizedeken át nevelnek gyerekeket. Javaslatunk, hogy egy átgondolt algoritmus alapján – például, ha valaki legalább öt éve meghatározott átlagnyi nevelt gyermeket gondoz és vállalja ennek fenntartását – a nevelt gyermekek is figyelembe vehetők legyenek a jogosultság megállapításánál.
A harmadik a méltánytalan visszafizetési kötelezettség egészségügyi okból meghiúsult gyermekvállalás esetén. Ha a vállalt gyermek egészségügyi okból nem születik meg (pl. meddőség), a család jelenleg köteles visszafizetni a kapott támogatást – ez az érintettekre súlyos és igazságtalan terhet ró. Javaslatunk: igazolható egészségügyi ok fennállása esetén a visszafizetési kötelezettséget egy erre felhatalmazott, országosan korlátozott számú szakértői bizottság mérlegelése alapján engedjék el, a visszaélések megakadályozása érdekében szigorú feltételek mellett.
- Hogyan tud csatlakozni valaki a kezdeményezéshez, ha segíteni szeretne?
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkájához többféleképpen lehet csatlakozni. Önkéntesként bárki bekapcsolódhat a napi tevékenységbe – legyen szó a Jelenlét pontok közösségi programjairól, a gyermekek oktatási-kulturális foglalkozásairól vagy éppen adminisztratív feladatokról. Az önkéntes munka iránt érdeklődők a szervezet weboldalán (www.maltai.hu), a Felzárkózó Települések bármely Jelenlét pontján személyesen vagy az alábbi elérhetőségeken: e-mail cím: hiteles@maltai.hu; telefonszám: +36 30 698 3046 jelentkezhetnek.
