Blog

Hogyan menthető a cég kényszertörlési eljárás, megszűntnek nyilvánítás esetén?

Mikor rendelik el a kényszertörlést? Van-e lehetőség a folyamatot visszafordítani? Milyen határidők vannak?
Hajóroncs a tengerparton – a kényszertörlési eljárásból való megmentés jelképes illusztrációja

A vállalkozások működése során gyakori probléma, hogy a cég működése nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, nem működik ténylegesen, vagy olyan körülmények állnak fenn, amelyek mellett a további működés jogszerűen nem tartható fenn.

Cégvezetők sajnos ilyenkor sokszor szembesülnek azzal, hogy a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, elrendeli a kényszertörlését, legtöbbször az adószám törlése.

Mi a kényszertörlés?

A kényszertörlés a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás, amely alapvetően szankciós jellegű. Ugyanakkor a jog lehetőséget ad arra is, hogy a cég – meghatározott feltételek teljesítése esetén – még megmentse működését és kérje az eljárás megszüntetését, így a kellő időben kért szakmai segítséggel a folyamat még a legrosszabb stádiumból is visszafordítható!

Mikor rendelik el a kényszertörlési eljárást?

A Cégtörvény alapján a cégbíróság kényszertörlési eljárást rendel el többek között az alábbi esetekben:

  • ha a céget megszűntnek nyilvánítja
  • ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezi be
  • ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következik be, és végelszámolásnak nincs helye

A gyakorlatban a kényszertörlés leggyakrabban ahhoz kapcsolódik, hogy a cég „megszűntnek nyilvánítására” kerül sor, amelynek több tipikus esete is van.

Megszűntnek nyilvánítás adószám törlése miatt

Az egyik leggyakoribb eset, amikor az állami adóhatóság a cég adószámát törli, például ismeretlen székhelyű cég miatt, valamely bevallási kötelezettség nemteljesítése, a képviselő bejelentésének elmulasztása miatt

A Cégtörvény szerint ilyenkor az adóhatóság kezdeményezi a megszűntnek nyilvánítást, a cégbíróság pedig hivatalból jár el, és a céget rövid határidőn belül megszűntnek nyilvánítja.

Fontos sajátosság, hogy a cégbíróság automatikusan, hivatalból jár el, de a végzés ellen fellebbezésnek van helye!

A megszűntnek nyilvánítás esetén a probléma még egyszerűbben kezelhető! Így ha ezzel szembesülünk, azonnal kérjünk segítséget, ne várjuk meg a kényszertörlés elrendelését, figyeljünk a határidőkre és orvosoljuk a kiváltó okokat mielőbb!

Megszűntnek nyilvánítás törvényességi felügyeleti eljárásban; Ismeretlen székhelyű cég

A megszűntnek nyilvánítás másik tipikus esete a törvényességi felügyeleti eljárás.

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság kikényszerítse a cég törvényes működését. Erre akkor kerül sor, ha a cég működése vagy nyilvántartott adatai jogszabálysértők.

Az eljárásnak helye van különösen, ha:

  • a létesítő okirat vagy annak módosítása törvénysértő
  • a cégjegyzékben szereplő adatok jogszabálysértők
  • a kötelező adatok hiányoznak
  • a cég működése nem felel meg a jogszabályoknak

A cégbíróság ilyenkor több intézkedést is alkalmazhat, például:

  • pénzbírság kiszabása
  • jogsértő határozat megsemmisítése
  • a legfőbb szerv összehívása

Ha azonban a törvényes működés nem állítható helyre, a cég megszűntnek nyilvánítására kerül sor, amely kényszertörlési eljáráshoz vezet, annak előszobája.

Szintén gyakori eset, amikor a cég a székhelyén nem található, és a képviselői sem elérhetők. Ez szintén törvényességi felügyeleti eljárást eredményez, mely végső soron a cég kényszertörlését eredményezi.

Ehhez kapcsolódó, székhellyel, adószámmal, székhelyen való elérhetőséggel kapcsolatban: Cég székhely választás: Központi ügyintézés és adószám törlés

A kényszertörlési eljárás megszüntetése – van még visszaút?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kényszertörlés nem minden esetben végleges, a folyamat visszafordítható, ha időben (!) lépünk!

Ha a megszűntnek nyilvánítás esetén az adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatát visszavonja, megsemmisíti, vagy azt a bíróság hatályon kívül helyezi, a cégbíróság az eljárást megszünteti, ilyenkor a megszűntnek nyilvánítás nem fordul át kényszertörlésbe.

Ha a megszűntnek nyilvánító vagy a kényszertörlést elrendelő határozat még nem végleges, úgy a gyakorlat szerint még annak jogerőre emelkedése előtt a jogellenes állapot orvosolható, helyreállítható a törvényes működés, ezzel szintén van lehetőség elkerülni a jogerős kényszertörlést.

Ha a kényszertörlési eljárást viszont már jogerősen elrendelték, a Cégtörvény lehetőséget ad arra, hogy a cég kérje az eljárás megszüntetését, ha a működés feltételei helyreálltak.

A cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül kérheti az eljárás megszüntetését. Ez a határidő jogvesztő, tehát elmulasztása esetén nincs helye igazolásnak.

A megszüntetés feltétele, hogy a cég igazolja:

  • a kényszertörlés oka megszűnt
    • a törvényes működés helyreállt
    • a fennálló tartozásokat rendezte
    • rendelkezik érvényes adószámmal
    • megfizette az eljárási illetéket (ez 2026-ban jelenleg 50.000,- Ft, mely esetben az előírt 250.000,- Ft felügyeleti illetéket törlik)

Fontos korlát, hogy bizonyos esetekben – például ha a megszűnés oka eleve kizárja a további működést, mert például az adószámot olyan okból törölték, hogy azt nem lehet helyreállítani – nincs lehetőség az eljárás megszüntetésére.

Összegzés

A kényszertörlési eljárás a cég megszüntetésének egy speciális, szankciós jellegű formája, amely jellemzően akkor kerül alkalmazásra, ha a cég működése nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, vagy a cég ténylegesen nem működik.

A leggyakoribb esetek közé tartozik az adószám törlése, a törvényességi felügyeleti eljárás sikertelensége, valamint az ismeretlen székhely.

Ugyanakkor fontos, hogy a jogszabály – szigorú határidők és feltételek mellett – lehetőséget biztosít a cég számára a működés helyreállítására és az eljárás megszüntetésére.

A gyakorlatban ezek az ügyek komoly kockázatot jelentenek a cég vezetői és tulajdonosai számára, ezért különösen fontos a gyors és megfelelő jogi lépések megtétele.

A kényszertörlési eljárás könnyedén átfordulhat felszámolásba, a kényszertörlési eljárásban megszüntetett cég esetében pedig speciális szabályok vonatkoznak a tagok és a vezető tisztségviselők felelősségére, tehát a kezeletlen kényszertörlési eljárás különösen veszélyes lehet a vezető tisztségviselők és a tagok számára!

Valamennyi határidő ebben a folyamatban, de különösen a 90 napos jogvesztő határidő miatt kiemelten fontos, hogy a cég időben reagáljon, és a szükséges lépéseket haladéktalanul megtegye.

Ügyvédi praxisunkban rendszeresen találkozunk kényszertörlési eljárással érintett cégekkel, legyen szó az eljárás megszüntetéséről, a törvényes működés helyreállításáról vagy a kapcsolódó jogi kockázatok kezeléséről. Fontos azonban, hogy vannak stádiumok, amikor már nem lehet a folyamatot visszafordítani!

Amennyiben cége kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy ilyen eljárás megindítása várható, mielőbb jogi segítséget kérjen!

Következő cikkünkben kitérünk arra, hogy egyébként milyen következményekkel járhat a kényszertörlés, és egyébként a vezető tisztségviselőknek és tagoknak miért érdemes elkerülni, hogy a cég kényszertörlési eljárásban szűnjön meg.

Bejegyzéseink

Claudid mobile phone

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a gyakorlatban

Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera. Egy vendéglátóhelyen, egy társasházi közgyűlésen vagy egy utcai szóváltásban készült felvétel percek alatt felkerülhet egy közösségi oldalra, és onnan gyakorlatilag visszavonhatatlanul terjed tovább. A kérdés ilyenkor az, hogy készíthetnek-e rólam egyáltalán felvételt, és ha igen, közzé is tehetik-e.

Bértranszparencia irányelv: Miben új és mi változik a Munka Törvénykönyvéhez képest?

Bértranszparencia irányelv: Miben új és mi változik a Munka Törvénykönyvéhez képest?

A nők bruttó órabére az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 11,1 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál. Ennek a különbségnek egy része végzettséggel, munkakörrel vagy ledolgozott évekkel magyarázható, egy másik részére viszont nincs magyarázat. Ez utóbbi azért maradhat fenn évtizedeken át, mert egyszerűen nem látszik: a bérezés a legtöbb munkahelyen zárt ügy, és a munkavállalónak nincs miből felismernie, hogy hátrány érte. Erre a problémára válaszol az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, amelyet a köznyelv bértranszparencia-irányelvként emleget. Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt, magyar szabályozás azonban egyelőre nincs.