Blog

Elállási jog cégek között: mikor követelhető vissza a pénz?

Elállási jog cégek között: mikor jár vissza a pénz?

Cégek közötti ügyleteknél az elállási jog sokszor félreértelmezett. Gyakori tévhit, hogy egy vállalkozás ugyanúgy meggondolhatja magát indokolás nélkül, mint egy fogyasztó az online vásárlásnál. A valóságban B2B szerződés esetén általában nincs automatikus, indokolás nélküli elállási lehetőség. A vételár visszakövetelése akkor lehet megalapozott, ha azt a szerződés kifejezetten biztosítja, vagy jogszabály alapján a másik fél szerződésszegése miatt megnyílik az elállás lehetősége.

Elállás vagy felmondás: nem ugyanaz

Az első fontos különbség az elállás és a szerződés felmondása között van. Elállás esetén a szerződés főszabály szerint visszamenőleges hatállyal szűnik meg: úgy kell tekinteni, mintha a felek között az adott szerződés nem jött volna létre. Ennek tipikus következménye, hogy amit a felek már teljesítettek, azt vissza kell adni. Ha a vevő kifizette a vételárat, de jogszerűen eláll a szerződéstől, felmerülhet a vételár visszakövetelése.

A felmondás ezzel szemben rendszerint a jövőre nézve szünteti meg a szerződést. Ez különösen tartós jogviszonyoknál – például megbízási, vállalkozási, szolgáltatási vagy bérleti szerződéseknél – lényeges. Ha a szolgáltatás egy részét már teljesítették, akkor a feleknek általában el kell számolniuk egymással, de nem feltétlenül kerül sor a teljes addigi teljesítés „visszafordítására”.

Mikor járhat vissza a pénz B2B szerződésnél?

Üzleti szerződés esetén a pénz visszakövetelhetősége nem automatikus. A kérdés mindig az, hogy volt-e jogszerű alapja a szerződéstől elállás gyakorlásának, és a teljesítések visszaafordíthatóak-e. A leggyakoribb esetek a következők.

  • A szerződés kifejezetten biztosítja az elállási jogot. Például a felek rögzítik, hogy a megrendelő bizonyos határidőig, meghatározott bánatpénz vagy kötbér mellett elállhat.
  • A másik fél szerződésszegést követ el. Ilyen lehet például, ha nem teljesít, késedelembe esik, vagy olyan hibás teljesítést nyújt, amely miatt a szerződés célja meghiúsul.
  • Hibás teljesítés esetén a kijavítás vagy kicserélés nem vezet eredményre. Adásvételnél, eszközbeszerzésnél vagy vállalkozási szerződésnél előfordulhat, hogy a hiba olyan mértékű, hogy a jogosult már nem köteles elfogadni a teljesítést.
  • A felek feltételhez kötötték a szerződés hatályát. Például finanszírozás, engedély, tulajdonosi jóváhagyás vagy más előfeltétel hiányában a szerződés nem teljesíthető az eredeti szándék szerint.

Fontos, hogy az elállás nem használható pusztán alkupozíció javítására vagy egy gazdaságilag kedvezőtlenné vált ügyletből való kilépésre. Ha a szerződés teljesíthető, és nincs szerződésszegés vagy kikötött elállási ok, akkor a jogalap nélkül történő elállás nem vált ki joghatást és azt a teljesítés jogos ok nélkül történő megtagadásának kell tekinteni (bár megjegyezzük, van ezzel ellentétes bírói értelmezés).

Nem minden szerződésszegés alapozza meg az elállást

Üzleti vitákban gyakori helyzet, hogy a vevő elégedetlen a teljesítéssel, de a hiba nem olyan súlyú, hogy azonnali elállást tegyen lehetővé. Például ha egy leszállított gép kisebb, javítható hibával működik, vagy egy szoftver bevezetése csúszik, de a hiba ésszerű határidőn belül orvosolható, akkor először tipikusan kijavítás, póthatáridő tűzése, árleszállítás vagy más szerződéses jogkövetkezmény merülhet fel.

A jogszerű elálláshoz ezért célszerű írásban rögzíteni, mi a szerződésszegés, miért lényeges, milyen határidőt kapott a másik fél a teljesítésre vagy javításra, és miért nem várható el a szerződés fenntartása.

Előleg, foglaló, vételár: mit lehet visszakérni?

A pénz visszakövetelésénél nem mindegy, hogy a kifizetés jogcíme mi volt. Az előleg a vételárba vagy díjba beszámító összeg, amely jogszerű elállás esetén visszajár, ha a másik fél nem teljesített, vagy a teljesítés visszaadható (az eredeti állapotot helyre lehet állítani). A foglaló ezzel szemben biztosítéki jellegű: szerződésszegés esetén eltérő következmények kapcsolódhatnak hozzá attól függően, melyik fél felelős a szerződés meghiúsulásáért.

Ha a vevő már a teljes vételárat megfizette, de az eladó nem vagy lényegesen hibásan teljesít, a jogszerű elállás után a vételár visszakövetelése mellett felmerülhet kártérítési igény is. Ilyen lehet például a helyettesítő beszerzés többletköltsége vagy az igazolt üzleti veszteség, de ezeket bizonyítani kell. A puszta elégedetlenség vagy általános üzleti hátrány önmagában nem elegendő.

Szolgáltatásoknál bonyolultabb lehet az elszámolás

Termékértékesítésnél viszonylag egyszerűbb a helyzet: az áru visszakerül az eladóhoz, a vételár a vevőhöz. Szolgáltatásoknál azonban a teljesítés gyakran nem „adható vissza”. Ha például egy tanácsadó, fejlesztő vagy kivitelező részben már elvégezte a munkát, elállás esetén is vizsgálni kell, hogy a megrendelő kapott-e használható teljesítést, és annak van-e elszámolható értéke.

Ezért B2B szerződés készítésekor érdemes előre szabályozni a mérföldköveket, az átadás-átvétel rendjét, a hibajavítási folyamatot, az elállási okokat és az elszámolás módját. Minél pontosabb a szerződés, annál kisebb az esélye annak, hogy vita esetén a felek teljesen eltérően értelmezzék a jogaikat.

Mit tegyen egy cég, mielőtt eláll?

Elállási nyilatkozat elküldése előtt célszerű áttekinteni a szerződést, az általános szerződési feltételeket, a megrendeléseket, visszaigazolásokat, teljesítési igazolásokat és a levelezést. Nemzetközi ügyletnél külön figyelmet érdemel az alkalmazandó jog és a vitarendezési fórum: egy határon átnyúló üzleti szerződés esetén nem mindig magától értetődő, hogy magyar jog alapján kell megítélni az elállást.

A gyakorlatban a legbiztonságosabb megoldás az, ha a cég először dokumentálja a problémát, írásban felszólítja a másik felet a teljesítésre vagy hibajavításra, és csak ezt követően él az elállási joggal, ha annak feltételei fennállnak. Így nagyobb eséllyel érvényesíthető a vételár visszakövetelése, és kisebb a kockázata annak, hogy az elállást a másik fél sikeresen vitatja.

Az elállási jog tehát cégek között is fontos jogi eszköz, de nem általános menekülőút minden kedvezőtlen üzleti döntésből. A pénz akkor járhat vissza, ha az elállásnak szerződéses vagy jogszabályi alapja van, és az elszámolás feltételei is tisztázhatók. Éppen ezért nagyobb értékű B2B szerződésnél már a szerződéskötéskor érdemes gondolni arra, mi történik, ha a teljesítés elmarad, hibás lesz, vagy az ügylet meghiúsul.

Bejegyzéseink

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a gyakorlatban

Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera. Egy vendéglátóhelyen, egy társasházi közgyűlésen vagy egy utcai szóváltásban készült felvétel percek alatt felkerülhet egy közösségi oldalra, és onnan gyakorlatilag visszavonhatatlanul terjed tovább. A kérdés ilyenkor az, hogy készíthetnek-e rólam egyáltalán felvételt, és ha igen, közzé is tehetik-e.

Bértranszparencia irányelv: Miben új és mi változik a Munka Törvénykönyvéhez képest?

A nők bruttó órabére az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 11,1 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál. Ennek a különbségnek egy része végzettséggel, munkakörrel vagy ledolgozott évekkel magyarázható, egy másik részére viszont nincs magyarázat. Ez utóbbi azért maradhat fenn évtizedeken át, mert egyszerűen nem látszik: a bérezés a legtöbb munkahelyen zárt ügy, és a munkavállalónak nincs miből felismernie, hogy hátrány érte. Erre a problémára válaszol az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, amelyet a köznyelv bértranszparencia-irányelvként emleget. Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt, magyar szabályozás azonban egyelőre nincs.