Blog

A tárhelyszolgáltató felelőssége a felhasználói tartalomért

Mikor felel a tárhelyszolgáltató az ügyfele tartalmáért? Az Ekertv. értesítési-eltávolítási eljárása lépésről lépésre, határidőkkel, és ami 2024 óta a DSA miatt változott.
Women in colorful traditional folk dresses gather outdoors, showcasing cultural attire and community celebration.

Egy tárhelyszolgáltatóhoz előbb-utóbb megérkezik az első levél: valaki azt állítja, hogy az egyik ügyfél oldalán jogsértő tartalom van, és követeli, hogy azonnal vegyék le. A levél gyakran fenyegető hangú, néha ügyvédi papíron érkezik, és szinte mindig határidőt szab.

Ilyenkor a szolgáltató két rossz döntés közé szorul. Ha azonnal lekapcsolja az ügyfelét, megsérti a saját szerződését, és kártérítési igényt kaphat a nyakába. Ha nem tesz semmit, elveszítheti azt a felelősségkorlátozást, ami miatt egyáltalán nyugodtan alhat.

A magyar jog erre a helyzetre kidolgozott eljárást ad. Aki ismeri, annak ez nem kockázat, hanem rutin.

A kiindulópont: a közvetítő nem felel azért, amiről nem tud

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény — röviden Ekertv. — abból indul ki, hogy a tárhelyszolgáltató nem szerkesztő. Nem ő állítja elő a tartalmat, nem is köteles előzetesen átnézni, mi kerül fel az ügyfelei oldalaira. Éppen ezért a törvény mentesíti a felelősség alól, de nem feltétel nélkül.

A mentesség lényege: a szolgáltató akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott jogsértő tartalomért, ha nincs tudomása a jogsértésről, és ha — amint tudomást szerez róla — haladéktalanul intézkedik az eltávolításáról vagy a hozzáférés megszüntetéséről.

Ebből következik a gyakorlat két aranyszabálya. Az egyik, hogy a tudomásszerzés a fordulópont: attól a pillanattól kezdve a passzivitás már nem védekezés. A másik, hogy nem minden levél keletkeztet tudomást — a törvény formai követelményeket támaszt.

Az értesítési-eltávolítási eljárás lépésről lépésre

Az Ekertv. 13. §-a egy zárt, határidős folyamatot ír le. Érdemes végigkövetni, mert minden szereplőnek van benne dolga.

A jogosult értesítést küld. Írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban. Az értesítésnek meg kell jelölnie a jogsértés tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tényeket, azonosítania kell a kifogásolt tartalmat olyan pontossággal, hogy az megtalálható legyen, és tartalmaznia kell a jogosult azonosító adatait: nevet, lakcímet vagy székhelyet, telefonszámot és elektronikus levélcímet.

A szolgáltatónak 12 órája van. A szabályszerű értesítés kézhezvételétől számított tizenkét órán belül intézkednie kell a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetéséről. Ez nem félnap gondolkodási idő: hétvégén és éjszaka is telik.

Három munkanapon belül értesíteni kell az ügyfelet. A szolgáltatónak írásban tájékoztatnia kell az érintett szolgáltatás igénybe vevőjét arról, hogy mit távolított el és milyen értesítés alapján — az értesítés másolatának megküldésével.

Az ügyfélnek nyolc munkanapja van kifogásra. Ha úgy véli, hogy a tartalma nem jogsértő, kifogást nyújthat be, szintén írásban.

Kifogás esetén a tartalom visszakerül. A szolgáltató haladéktalanul visszaállítja a hozzáférést, és a kifogást továbbítja a jogosultnak. Innentől a vita a két fél között zajlik, nem a szolgáltatónál.

A jogosultnak tíz munkanapja van bíróságig vinni. Ha ezen belül igazolja, hogy pert indított vagy feljelentést tett, és a bíróság ideiglenes intézkedést hoz, a szolgáltatónak a határozat kézhezvételétől számított tizenkét órán belül újra el kell távolítania a tartalmat.

A rendszer logikája világos: a szolgáltató nem bíráskodik. Végrehajt, dokumentál, továbbít, és kilép a jogvitából.

Ami 2024 óta más: a DSA

A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet — az (EU) 2022/2065 rendelet, közismert nevén DSA — 2024. február 17. óta minden közvetítő szolgáltatóra alkalmazandó, tehát a néhány fős magyar tárhelyszolgáltatóra is. Nem váltja fel az Ekertv. eljárását, hanem melléteszi a saját, uniós szintű kötelezettségeit.

A tárhelyszolgáltatók számára három dolog vált kötelezővé. Működtetniük kell egy bejelentési és intézkedési mechanizmust, amelyen keresztül bárki könnyen, elektronikusan jelezheti a jogellenesnek vélt tartalmat — ez a rendelet 16. cikke. Minden korlátozó döntésről indokolást kell adniuk az érintett felhasználónak, megjelölve a döntés jogalapját és a jogorvoslati lehetőségeket — ez a 17. cikk. És ki kell jelölniük egy kapcsolattartási pontot a hatóságok és a felhasználók felé.

A rendelet hazai felügyeletét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el digitális szolgáltatási koordinátorként. A DSA végrehajtásához Magyarország külön nemzeti jogszabályt is alkotott.

A gyakorlati következmény: 2024 óta nem elég reagálni tudni. Kell egy publikált, működő bejelentési felület, és kell egy dokumentált eljárásrend arra, hogy a bejelentésekkel mi történik.

Mit tegyen a szolgáltató, mielőtt megjön az első levél

A legtöbb baj abból származik, hogy a szolgáltató improvizál. Ez négy előkészített dologgal elkerülhető.

Legyen egy megjelölt, nyilvános bejelentési csatorna — egy abuse@ cím és egy űrlap az oldalon —, amit valaki tényleg olvas, hétvégén is. A tizenkét órás határidő ott kezd ketyegni, amikor az értesítés megérkezik, nem amikor valaki hétfőn kinyitja a postafiókot.

Legyen írásos belső eljárásrend, amiből egy ügyeletes kollégának is kiderül, mit kell tennie: hogyan ellenőrzi az értesítés formai kellékeit, ki dönt, mit archivál.

Legyen a szolgáltatási szerződésben és az ÁSZF-ben egyértelmű felhasználási feltétel arról, hogy jogsértő tartalom esetén a szolgáltató jogosult és köteles eltávolítani, és hogy ezért az ügyfél felé nem tartozik kártérítéssel. Ennek hiánya az, ami a legtöbbször kártérítési vitává fajul.

És legyen dokumentáció: minden értesítésről, intézkedésről és értesítés-továbbításról időbélyeges nyom. Egy későbbi perben ez az egyetlen dolog, amivel a mentesség bizonyítható.

Mit tegyen a jogosult, ha az ő tartalmát közlik újra

A tükörkép is fontos, mert a legtöbb cég egyszer az egyik, egyszer a másik oldalon áll.

Ha a saját szövegét, fotóját vagy adatbázisát találja meg valaki más oldalán, az első lépés nem a fenyegető e-mail, hanem a bizonyítás rögzítése: közjegyzői tanúsítvány vagy legalább időbélyeges mentés arról, hogy az adott napon mi volt kint. A tartalom eltűnik, mire a per odáig jut.

A második lépés a szabályszerű értesítés — a fenti formai kellékekkel. Egy alaki hibás levél nem indítja el a tizenkét órás határidőt, és nem keletkeztet tudomást a szolgáltatónál. Ez a leggyakoribb hiba: a jogosult ír, a szolgáltató nem intézkedik, és utóbb kiderül, hogy joggal nem tette.

A harmadik, hogy érdemes reálisan felmérni, mit ér el ezzel. Az eljárás a tartalmat leveszi. A kárt nem téríti meg, és az ismételt feltöltést sem akadályozza meg. Ha a jogsértés rendszeres vagy üzletszerű, a valódi megoldás a szerzői jogi per vagy a versenyjogi fellépés — erről peres képviseleti szolgáltatásunk oldalán olvashat.

Gyakori félreértések

„Nekem mint tárhelyesnek előre ellenőriznem kell, mit tesznek fel.” Nem. Általános előzetes ellenőrzési kötelezettség sem az Ekertv., sem a DSA alapján nincs. Sőt, a túlbuzgó szűrés maga is jogsértést okozhat.

„Ha levettem, akkor rendben vagyok.” Csak akkor, ha az ügyfelet is értesítetted, és ha kifogás esetén visszaállítottad. A folyamat felénél megállni ugyanolyan kockázatos, mint el sem kezdeni.

„A külföldi ügyfélre nem vonatkozik.” A szolgáltató kötelezettsége a saját letelepedéséhez igazodik, nem az ügyfél honosságához. Ha magyar cégként üzemeltetsz, a magyar és az uniós szabály rád vonatkozik.

Összefoglalva

A tárhelyszolgáltató nem szerkesztő, és a jog nem is bánik vele úgy. Cserébe viszont pontos eljárást és rövid határidőket ír elő. Aki előre felkészül — bejelentési csatornával, eljárásrenddel, rendes szerződéses feltételekkel és dokumentációval —, annak egy jogsértési bejelentés adminisztratív feladat. Aki nem, annak jogvita.

Ha szolgáltatóként szeretné átnézetni a szerződéseit és az abuse-eljárását, vagy jogosultként lépne fel a tartalma engedély nélküli újraközlése ellen, keressen minket — az első konzultáción átvesszük, hol tart most, és mi hiányzik.

Ez a cikk általános tájékoztatás, nem konkrét ügyre szabott jogi tanácsadás. A leírt határidők és eljárási lépések a hivatkozott jogszabályok cikk írásakor hatályos szövegén alapulnak.

Bejegyzéseink

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a gyakorlatban

Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera. Egy vendéglátóhelyen, egy társasházi közgyűlésen vagy egy utcai szóváltásban készült felvétel percek alatt felkerülhet egy közösségi oldalra, és onnan gyakorlatilag visszavonhatatlanul terjed tovább. A kérdés ilyenkor az, hogy készíthetnek-e rólam egyáltalán felvételt, és ha igen, közzé is tehetik-e.

Bértranszparencia irányelv: Miben új és mi változik a Munka Törvénykönyvéhez képest?

A nők bruttó órabére az Európai Unióban 2024-ben átlagosan 11,1 százalékkal volt alacsonyabb a férfiakénál. Ennek a különbségnek egy része végzettséggel, munkakörrel vagy ledolgozott évekkel magyarázható, egy másik részére viszont nincs magyarázat. Ez utóbbi azért maradhat fenn évtizedeken át, mert egyszerűen nem látszik: a bérezés a legtöbb munkahelyen zárt ügy, és a munkavállalónak nincs miből felismernie, hogy hátrány érte. Erre a problémára válaszol az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/970 irányelve, amelyet a köznyelv bértranszparencia-irányelvként emleget. Az átültetési határidő 2026. június 7-én lejárt, magyar szabályozás azonban egyelőre nincs.