Blog

Ingatlan rejtett hibája miatti per: bizonyítás és határidők

Ingatlan rejtett hiba per: bizonyítás és határidők

Ingatlan rejtett hiba per esetén főszabály szerint annak kell bizonyítania a hibás teljesítéshez kapcsolódó jelentős tényeket, aki a rejtett hibára hivatkozik. Ingatlan esetén a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el, ezért a határidő, a teljesítés időpontja és a bizonyítékok korai rendezése meghatározó lehet a per előkészítésében.

Mit akar bizonyítani a vevő egy ingatlan rejtett hiba perben?

Egy ingatlan rejtett hiba per központi kérdése az, hogy a vevő által állított hiba jogilag is alátámasztható-e.

A bíróság nem általános elégedetlenséget vizsgál, hanem a felek által előadott és bizonyított tényekből indul ki. A polgári perben a jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valósnak fogadja el; a bizonyítás elmaradásának vagy sikertelenségének következményeit is ez a fél viseli – ezt a polgári perrendtartás rögzíti.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vevőnek nem elég azt állítania, hogy az ingatlan hibás volt. A perben körül kell írni, milyen hibajelenségről van szó, mikor és milyen körülmények között derült ki, miért tartja azt a vevő rejtett hibának, és milyen bizonyítékok támasztják alá az állításait.

A hibás teljesítésre hivatkozó jogosultat terheli a bizonyítási teher; ezt a Kúria összefoglaló anyaga is külön kiemeli. Vevői oldalon ezért már a perindítás előtt érdemes végiggondolni, hogy a történet mely pontjai támaszthatók alá irattal, fényképpel, a felek közötti üzenetváltással, szakmai anyaggal vagy más bizonyítási eszközzel.

Tipikus bizonyítandó kérdések

  • pontosan milyen hibajelenség jelentkezett az ingatlanban;
  • mikor és milyen körülmények között vált felismerhetővé a hiba;
  • volt-e a hiba nyoma az adásvételi szerződés, az átadás-átvétel vagy az egyeztetések anyagában;
  • mit közölt az eladó az ingatlan állapotáról;
  • milyen költség, értékcsökkenés vagy más következmény kapcsolódik a hibához.

Ha a téma előzményként merült fel, hasznos lehet áttekinteni a rejtett hiba ingatlanvásárlásnál felmerülő jogi kérdéseit is, mert a per előtti levelezés és dokumentálás később bizonyítási jelentőséget kaphat.

Ki viseli a bizonyítás sikertelenségének kockázatát?

A bizonyítás sikertelenségének kockázatát az a fél viseli, akinek érdekében állt volna az adott tény bizonyítása.

Ingatlanhiba bizonyításánál ez nem elméleti kérdés. Ha a vevő állítja, hogy az adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan rejtett hibában szenvedett, neki kell olyan tényállítást és bizonyítási anyagot előterjesztenie, amelyből a bíróság a hibás teljesítésre vonatkozó következtetést levonhatja.

A „bizonyítási teher” a per kimenetelét érinti. Ha egy lényeges állítás mellett nincs megfelelő bizonyíték, a fél számol azzal, hogy a bíróság a bizonyítás sikertelenségének következményeit nála értékeli. Ezért kockázatos az a kereset, amely erős személyes meggyőződésre épül, de a fontos tényeket nem kapcsolja ellenőrizhető bizonyítási eszközökhöz.

Per előtti bizonyítási terv: mit érdemes végiggondolni?

  1. Mi az állítás? Nem általában az, hogy „rossz állapotú az ingatlan”, hanem pontosan megjelölt hibajelenség.
  2. Miért jelentős ez az állítás? Azért, mert a kellékszavatossági igény tényekhez kötött bizonyítást igényel.
  3. Mivel bizonyítható? Irat, üzenetváltás, fénykép, szakmai anyag vagy igazságügyi szakértői vélemény.
  4. Mi hiányzik még? Ha csak állítás van, de nincs dokumentált alap, a per kockázata nő.
  5. Mi lehet az eladó ellenérve? Például vitathatja a hiba fennállását, az eredetét, vagy azt, hogy az még az ő tulajdonában (tulajdonosi körében) keletkezett-e.

Üzleti szemlélettel nézve a kereset előkészítése hasonlít egy követelés érvényesítéséhez: a jogcím önmagában kevés, a bizonyítható tényállás adja a per gerincét. A polgári peres gondolkodásról gyakorlati áttekintést ad a fizetési meghagyásról, polgári perről és követelésérvényesítésről szóló cikk is.

Mit jelent a szakértő kirendelése, és mit nem jelent?

A szakértő kirendelése a szakkérdések tisztázását szolgálja, de nem veszi át a fél bizonyítási terhét.

Ingatlan rejtett hiba perben felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek megítéléséhez szakismeret szükséges. Ilyen esetben a szakértői bizonyítás segítheti a bíróságot abban, hogy a vitatott műszaki vagy értékelési kérdéseket a per keretei között vizsgálja.

A polgári perrendtartásról szóló törvény kimondja, hogy a bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között szabadon állapítja meg a bizonyítás felvételének módját, eszközeit, valamint az egyes bizonyítási cselekmények körét és sorrendjét. A félnek ezért célszerű pontosan megjelölnie, milyen kérdésben kér szakértői bizonyítást, és az melyik tény bizonyítására szolgálna.

A szakértő tehát nem a vevő helyett építi fel a pert. A bírósági tájékoztató külön rögzíti, hogy a bizonyítási teher nem fordul meg attól, hogy a bíróság szakértőt rendel ki. Ha a vevő hivatkozik hibás teljesítésre, a szakértői bizonyítás ennek a bizonyítási feladatnak lehet az eszköze, nem pedig a bizonyítási teher megfordításának módja.

Gyakori félreértés Perbeli valóság
„Majd a szakértő kiderít mindent.” A szakértő a feltett szakkérdésekre válaszol; a félnek elő kell adnia a releváns tényeket és indítványokat.
„Ha szakértőt rendelnek ki, már nyert ügyem van.” A szakértői vélemény fontos lehet, de nem azonos a kereset automatikus megalapozottságával.
„A szakértő kirendelése után az eladónak kell bizonyítania mindent.” A bizonyítási teher ettől nem fordul meg.

Ha a vita már a per előtt szakmai kérdések körül forog, érdemes lehet előre átgondolni, milyen anyagok segíthetik a későbbi bizonyítást. Erről részletesen szól a szakértő polgári per előtti kirendeléséről szóló cikk.

Meddig lehet ingatlan rejtett hiba miatt szavatossági igényt érvényesíteni?

Ingatlan esetén a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el.

Ezt a szabályt a Ptk. tartalmazza. A határidő számítása miatt a teljesítés időpontjának azonosítása a rejtett hiba ingatlan ügyekben alapvető kérdés. Nem csak azt kell vizsgálni, mikor vette észre a vevő a problémát, hanem azt is, hogy a szavatossági igény elévülése szempontjából honnan indul az idő.

Az 5 éves elévülési idő nem arra ösztönöz, hogy a vevő kivárjon. Minél később indul el a bizonyítékok összegyűjtése, annál nehezebb lehet rekonstruálni az ingatlan korábbi állapotát, a felek nyilatkozatait, az átadás körülményeit vagy a hiba első megjelenését. A perben sokszor nem az a döntő, hogy a hiba a vita idején látható-e, hanem az, hogy a hibás teljesítéshez kapcsolódó tények bizonyíthatók-e.

A Ptk. 6:164. § címe és szabálya szerint a szavatossági jogok kifogásként is érvényesíthetők. Ez peres helyzetben lényeges lehet, mert nem ugyanaz a helyzet, ha valaki felperesként igényt érvényesít, vagy egy vele szemben támasztott követeléssel szemben hivatkozik szavatossági kifogásra.

Hibaközlés: ne várj vele. A Ptk. 6:162. §-a szerint a hiba felfedezése után késedelem nélkül közölni kell a kifogást az eladóval; a késedelmes közlésből eredő kárért a vevő felel. Az 5 éves elévülési idő tehát nem jelenti azt, hogy a hiba észlelése után hónapokig lehet várni a jelzéssel. A közlést érdemes írásban, igazolható módon megtenni (Ptk.).

Mi számít rejtett hibának? A Ptk. 6:157. § (1) bekezdése szerint nem lehet figyelembe venni azt a hibát, amelyet a vevő a szerződéskötéskor ismert, vagy ismernie kellett. Ezért a perben gyakran épp az a vita, hogy egy gondos megtekintéssel felismerhető lett volna-e a hiba; az adásvétel előtti fotók, a hirdetés és az eladó nyilatkozatai ebben döntőek lehetnek.

Mit érdemes azonnal rögzíteni határidős ügyben?

  • az adásvételi szerződés dátumát és a teljesítéshez kapcsolódó iratokat;
  • az átadás-átvétel dokumentumait, jegyzőkönyvét, fényképeit, ha vannak;
  • a hiba első észlelésének időpontját és körülményeit;
  • az eladóval folytatott levelezést, üzenetváltást;
  • a javítási, feltárási vagy szakértői dokumentumokat.

Milyen bizonyítékokra kell előre gondolni a per előtt?

A per előtti előkészítés célja az, hogy a vevő ne csak állítsa a rejtett hibát, hanem a bizonyítási teher szabályainak megfelelően alá is tudja támasztani.

A bíróság a felek bizonyítási indítványainak keretei között jár el, ezért az előkészítés során nem elég válogatás nélkül összegyűjteni minden iratot. Rendszerezni kell a bizonyítékokat: melyik dokumentum, fotó, üzenet, szakmai anyag vagy más eszköz melyik állítást támasztja alá.

Egy jól előkészített ügyanyagban az adásvételi szerződés rejtett hiba szempontjából releváns részei külön figyelmet kapnak. Ilyen lehet az állapotleírás, az eladó nyilatkozata, a megtekintésre, birtokbaadásra vagy ismert hibákra vonatkozó rendelkezés. Ezeket össze kell vetni a hiba későbbi dokumentumaival és a felek közötti kommunikációval.

  • Szerződés: mit tartalmaz az ingatlan állapotáról, ismert hibákról, nyilatkozatokról?
  • Kommunikáció: volt-e e-mail, üzenet vagy hirdetés, amely állapotállítást tartalmazott?
  • Fényképek és videók: mikor készültek, mit mutatnak, azonosítható-e rajtuk a helyszín és az időbeliség?
  • Személyek: ki látta az ingatlant a vásárlás előtt, átadáskor vagy a hiba feltárásakor?
  • Szakmai anyag: készült-e műszaki feljegyzés, javítási ajánlat, feltárási jegyzőkönyv vagy szakértői vélemény?
  • Kár és költség: milyen számlák, ajánlatok vagy dokumentumok igazolják a hiba következményeit?

A bizonyítékok beszerzésénél a jogszerűségre is figyelni kell. A polgári perrendtartás szerint a bíróság a bizonyítási eszköz nyilvánvalóan jogsértő voltát hivatalból veszi figyelembe, míg a nem nyilvánvalóan jogsértő bizonyítási eszköz jogsértő voltát főszabály szerint akkor vizsgálja, ha azt a bizonyítási eszközt előterjesztő fél ellenfele haladéktalanul bejelenti. Ez nem felhívás kockázatos bizonyítékszerzésre; inkább arra figyelmeztet, hogy a bizonyítási stratégia része a bizonyítékok jogszerű kezelése is.

Per előtt célszerű időrendet készíteni. Ebben szerepelhet az adásvétel, a birtokbaadás, a hiba észlelése, az első jelzés az eladó felé, a feltárás, a javítási ajánlatok és minden további lépés. Ez segíti az ügyvédet, a szakértőt és végső soron a bíróságot is abban, hogy a vita ne széteső állításokból, hanem ellenőrizhető eseménysorból álljon.

Rejtett hibát fedezett fel a megvásárolt ingatlanban? Az igény érvényesítése előtt érdemes ügyvéddel átnézni a szerződést, a határidőket és a bizonyítékokat. Időpontot a Kapcsolat oldalon kérhet.

Gyakori kérdések

Kinek kell bizonyítania az ingatlan rejtett hibáját a perben?

Főszabály szerint annak, aki a hibás teljesítésre hivatkozik. A polgári perben a jelentős tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valósnak fogadja el, ezért vevői keresetnél a vevő bizonyítási feladata áll a középpontban.

Megfordul-e a bizonyítási teher, ha a bíróság szakértőt rendel ki?

Nem. A szakértő kirendelése segíthet a szakkérdések tisztázásában, de a bizonyítási teher ettől nem fordul meg. A szakértői bizonyítás eszköz, nem pedig a fél perbeli bizonyítási feladatának kiváltása.

Mennyi időn belül lehet kellékszavatossági igényt érvényesíteni ingatlan esetén?

Ingatlan esetén a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított 5 év alatt évül el.

Források

Bejegyzéseink

Üzletrész átruházás: buktatók Kft.-tagoknak

Üzletrész átruházás: buktatók Kft.-tagoknak

Egy Kft.-ben fennálló üzletrész átruházás első ránézésre egyszerű ügyletnek tűnhet: az eladó és a vevő megállapodik, aláírnak egy szerződést, majd bejelentik a változást. A gyakorlatban

Két aranygyűrű, fényes felülettel, árnyékban elhelyezve.

Jóban-rosszban, adósságban is? Avagy felelünk-e a házastársunk tartozásaiért? Házastárs felelőssége másik házastárs tartozásaiért

Amikor két ember házasságot köt, az esetek többségében a közös jövő, a közös otthon és a családtervezés lebeg a szemük előtt. A házassági eskü „jóban-rosszban” kitétele azonban sokszor anyagi értelemben is valósággá válik. A rövid válasz az, hogy főszabály szerint a házasság alatt vállalt adósságok is közösek, de a felelősség mértéke és módja egyáltalán nem mindegy. Cikkünkben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján öntünk tiszta vizet a pohárba, és tisztázzuk a házastársi tartozások rendszerét.

Claudid mobile phone

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a gyakorlatban

Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera. Egy vendéglátóhelyen, egy társasházi közgyűlésen vagy egy utcai szóváltásban készült felvétel percek alatt felkerülhet egy közösségi oldalra, és onnan gyakorlatilag visszavonhatatlanul terjed tovább. A kérdés ilyenkor az, hogy készíthetnek-e rólam egyáltalán felvételt, és ha igen, közzé is tehetik-e.