A házastársi vagyonközösség működése
Magyarországon a házasság megkötésével (amennyiben a felek nem kötnek házassági vagyonjogi szerződést) automatikusan létrejön a házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a házasság fennállása alatt bármelyik házastárs által szerzett vagyon osztatlan, közös vagyonnak minősül.
Azonban sokan elfelejtik, hogy a vagyonközösség nemcsak az aktívumokra (ingatlan, autó, megtakarítások), hanem a passzívumokra, azaz a kötelezettségekre és tartozásokra is kiterjed. De vajon pontosan ki, mivel és meddig felel egy felvett hitelért vagy egy ki nem fizetett számláért?
A szerződő és a nem szerződő házastárs felelőssége (Ptk. 4:49. §)
A legkritikusabb pont annak tisztázása, hogy miként alakul a felelősség a hitelezőkkel (például bankokkal, üzleti partnerekkel vagy magánszemélyekkel) szemben, ha csak az egyik házastárs ír alá egy szerződést. A törvény itt éles határvonalat húz a szerződést megkötő és a szerződéskötésben részt nem vett (de ahhoz hozzájáruló) házastárs között.
A Ptk. 4:49. § [Harmadik személyekkel szembeni felelősség szerződés esetén] így rendelkezik:
„A közös vagyon terhére szerződést kötő házastárs a harmadik személlyel kötött szerződésből eredő tartozásért a különvagyonával és a közös vagyon ráeső részével felel.”
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Aki a papírt aláírja, például a férj felvesz egy személyi kölcsönt, az a teljes „saját” vagyonával helytáll. Ez magában foglalja a közös vagyonból őt megillető részt (általában a felét), valamint a saját különvagyonát is (például a házasság előtt szerzett bankszámláját, vagy egy kizárólagosan örökölt nyaralót).
„A szerződéskötésben részt nem vett házastárs felelőssége a házastársa által a hozzájárulásával kötött szerződésért a harmadik személlyel szemben a közös vagyonból a tartozás esedékességekor rá eső vagyoni hányad erejéig áll fenn.”
Mit is jelent ez a gyakorlatban? Aki a papírt aláírja, például a férj felvesz egy személyi kölcsönt, az a teljes „saját” vagyonával helytáll. Ez magában foglalja a közös vagyonból őt megillető részt (általában a felét), valamint a saját különvagyonát is (például a házasság előtt szerzett bankszámláját, vagy egy kizárólagosan örökölt nyaralót).
Ha a másik házastárs nem írta alá a szerződést, de ahhoz hozzájárult (vagy a Ptk. szerint a hozzájárulását vélelmezni kell, ami a legtöbb esetben tényleg így van), az ő felelőssége korlátozott. A hitelező (bank, végrehajtó) kizárólag a közös vagyonból a feleségre (szerződéskötésben részt nem vett házastársra) eső vagyoni hányadból hajthatja be a tartozást. A legfontosabb védelem: A nem szerződő házastárs különvagyonához (pl. az édesanyjától örökölt lakáshoz, vagy a házasság előtt megtakarított pénzéhez) a hitelező nem nyúlhat! Ez egy rendkívül fontos garanciális szabály, amely megvédi a vétlen házastárs személyes, házasságon kívüli vagyonát.
Mi történik, ha a házastárs nem tudott a szerződésről, vagy tiltakozott? (Ptk. 4:50. §)
Mi a helyzet akkor, ha az egyik fél a másik háta mögött, annak kifejezett tiltakozása ellenére vesz fel hitelt, vagy adósodik el? A törvény erre az esetre egy külön védőhálót biztosít a vétlen házastárs számára.
A Ptk. 4:50. § kimondja: „Ha a házastárs a másik házastársnak a közös vagyonra kötött szerződéséhez nem járult hozzá, és hozzájárulását vélelmezni sem lehet vagy a vélelem megdőlt, a szerződésből eredő kötelezettségért nem felel. A hozzájárulása nélkül kötött szerződés vele szemben hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott. Ha a másik házastárs a szerződést hozzátartozójával kötötte, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell.”
Ha bizonyítható, hogy a feleség/férj nem járult hozzá a hitelfelvételhez vagy szerződéshez (például kifejezetten írásban tiltakozott, vagy olyan titkos ügyletről volt szó, amiről nem is tudhatott), akkor a tartozásért egyáltalán nem felel. Ilyenkor a tartozás a szerződést kötő házastárs különadóssága lesz. A hitelező csak attól hajthatja be az adósságot, aki a szerződést megkötötte.
A fenti szabály akkor védi meg a nem szerződő házastársat, ha a harmadik fél (például aki a kölcsönt adta) rosszhiszemű volt. Rosszhiszemű az, aki tudta, vagy az adott helyzetben tudnia kellett volna, hogy a másik házastárs nem egyezett bele az ügyletbe. Szintén hatálytalan a szerződés a vétlen házastárssal szemben, ha a harmadik fél ingyenes előnyhöz jutott (pl. az egyik házastárs a másik tudta nélkül elajándékozza egy közös vagyontárgyukat).
A jogalkotó nagyon bölcsen külön kitér a hozzátartozókra. Ha az egyik házastárs a testvérével, szülőjével vagy más rokonával köt egy gyanús szerződést a házastársa tudta nélkül, a törvény automatikusan abból indul ki, hogy a rokon tudta, hogy a másik házastárs ehhez nem járult hozzá, vagy azt ingyenesen tették. Ilyenkor a hitelező (rokon) feladata bebizonyítani az ellenkezőjét.
Létezik egy fontos kivétel, amely felülírja a fentieket: a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése (például rezsi befizetése, élelmiszer-vásárlás) vagy az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlása (eszközt rendel munkájának elvégzése érdekében) körében kötött szerződések. Az ebből eredő tartozásokért (mivel a család mindennapi túlélését és működését szolgálják) a nem szerződő házastárs is egyetemlegesen felel, még a saját különvagyonával is, hacsak előzetesen nem tiltakozott kifejezetten a hitelezőnél.
Ahogy a fentiekből is látszik, a törvényes vagyonközösség komoly kockázatokat hordozhat magában, különösen akkor, ha az egyik házastárs vállalkozó, jelentős üzleti kockázatot vállal, vagy hajlamos a felelőtlen költekezésre. Ezeknek a kockázatoknak a kiküszöbölésére a legbiztosabb és leghatékonyabb jogi eszköz a házassági vagyonjogi szerződés.
Ezzel a szerződéssel a felek eltérhetnek a Ptk. általános szabályaitól, és kiköthetik például a teljes vagyonelkülönítés rendszerét. Ilyenkor a házasság alatt szerzett vagyon, és ami még fontosabb, a felhalmozott adósság is szigorúan azé a félé marad, aki azt vállalta. A házassági szerződés nem a bizalmatlanság jele, hanem egy felelős, megfontolt racionális döntés. Fontos szabály, hogy a vagyonjogi szerződés a hitelezőkkel szemben csak akkor hatályos, ha azt bejegyzik a Házassági Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába (HVSZNY).
