Blog

Üzletrész átruházás: buktatók Kft.-tagoknak

Üzletrész átruházás: buktatók Kft.-tagoknak

Egy Kft.-ben fennálló üzletrész átruházás első ránézésre egyszerű ügyletnek tűnhet: az eladó és a vevő megállapodik, aláírnak egy szerződést, majd bejelentik a változást. A gyakorlatban azonban több olyan jogi és üzleti részletszabály van, amely később vitát, cégbírósági hiánypótlást vagy akár több ügylet meghiúsulását is okozhatja. Különösen igaz ez akkor, ha az üzletrész vevője kívülálló személy, ha több tag van a társaságban, vagy ha a társasági szerződés egyedi korlátozásokat tartalmaz.

Mit jelent pontosan az üzletrész átruházás?

A Kft. tagját megillető jogok és kötelezettségek összességét üzletrésznek nevezzük. Az üzletrész-átruházás történhet például adásvétellel, ajándékozással vagy más jogcímen, de üzleti környezetben a leggyakoribb forma az üzletrész-adásvétel. Fontos, hogy nem pusztán „papíron” történő tulajdonosváltásról van szó: a vevő belép a társasági jogviszonyba, jogosulttá válhat osztalékra, szavazati jogra, és bizonyos esetekben kötelezettségek is kapcsolódhatnak az üzletrészhez.

Az üzletrész átruházásához írásbeli szerződés szükséges. A szerződésben célszerű pontosan meghatározni a feleket, az átruházott üzletrészt, a vételárat vagy ellenértéket, a teljesítés feltételeit, valamint azt, hogy mely időponttól illeti meg a vevőt a tagsági jogok gyakorlása. A cég jogi képviselőjének szerepe gyakran nem merül ki az okiratszerkesztésben: ellenőrizni kell a társasági szerződés szabályait, a tagjegyzéket, és azt is, hogy szükséges-e cégbírósági változásbejegyzési eljárás.

Elővásárlási jog: az egyik leggyakoribb buktató

Ha az üzletrészt nem egy meglévő tag, hanem kívülálló harmadik személy szerzi meg, különösen nagy figyelmet kell fordítani az elővásárlási jog üzletrész esetén irányadó szabályaira. A Polgári Törvénykönyv és a társasági szerződés is tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a többi tag, bizonyos esetekben maga a társaság, illetve a taggyűlés által kijelölt személy elővásárlási joggal élhet.

A hiba gyakran ott történik, hogy az eladó és a vevő már „lezárt” üzletként tekint a tranzakcióra, miközben az elővásárlásra jogosultak megfelelő értesítése elmarad, vagy nem bizonyítható. Nem elegendő szóban jelezni a szándékot. Az ajánlat lényeges feltételeit – például a vevő személyét, a vételárat, a fizetési ütemezést és egyéb kikötéseket – egyértelműen közölni kell az elővásárlásra jogosultakkal. Ha a közlés hiányos vagy annak a megtörténte vitatható az üzletrész-adásvétel később megtámadhatóvá válhat.

A társasági szerződés nem formalitás

Sok Kft.-tag csak a tranzakció végén szembesül azzal, hogy a társasági szerződés módosítása szükséges lehet. Ennek oka lehet például, hogy a társasági szerződés név szerint tartalmazza a tagokat és az üzletrészeket, vagy külön feltételeket szab a kívülálló személy részére történő átruházáshoz. Előfordulhat olyan kikötés is, amely a társaság beleegyezéséhez köti az üzletrész átruházását, illetve meghatározza, milyen okból tagadható meg a hozzájárulás.

A Kft. tagváltozás tehát nem csak az eladó és a vevő magánügye. A társaság ügyvezetőjének frissítenie kell a tagjegyzéket, és adott esetben gondoskodni kell a cégbírósági bejelentésről is. Ha az ügyvezető személye is változik – ami gyakori például teljes tulajdonosváltásnál –, akkor az már külön döntést, elfogadó nyilatkozatot és további cégeljárási lépéseket igényelhet.

Mire érdemes figyelni az adásvételi szerződésben?

Egy jól előkészített üzletrész adásvételi szerződés nem csak a vételárat rögzíti. A feleknek érdemes előre tisztázniuk, hogy milyen állapotban van a társaság, vannak-e ismert tartozásai, folyamatban lévő peres vagy hatósági ügyei, fennáll-e tagi kölcsön, pótbefizetés, zálogjog vagy más teher az üzletrészen. A vevő szempontjából különösen fontos, hogy ne utólag derüljön ki egy olyan körülmény, amely jelentősen befolyásolja a társaság értékét vagy működését.

Gyakorlati szempontból az alábbi kérdéseket célszerű még a szerződéskötés előtt áttekinteni:

  • az eladó teljes mértékben befizette-e a törzsbetétjét;
  • van-e az üzletrészen zálogjog, végrehajtási jog vagy más korlátozás;
  • a társasági szerződés tartalmaz-e átruházási korlátot vagy hozzájárulási szabályt;
  • az elővásárlásra jogosultak értesítése megfelelően megtörtént-e;
  • milyen időponttól illeti meg a vevőt az osztalék és a szavazati jog;
  • szükséges-e taggyűlési határozat, társasági szerződés módosítása vagy cégbírósági bejelentés.

Nemzetközi vevő vagy eladó esetén külön feladatok merülhetnek fel

Ha az üzletrész átruházás külföldi magánszemélyt vagy társaságot érint, a folyamat jellemzően több adminisztrációval jár. Külföldi vevő esetén szükség lehet a képviseleti jogosultság igazolására, cégkivonatra, fordításra, adott esetben hitelesítési vagy felülhitelesítési lépésekre. Bilingvális szerződésnél különösen fontos rögzíteni, melyik nyelvi változat irányadó eltérés esetén.

Nemzetközi ügyfeleknél a pénzmosás-megelőzési azonosítási szabályok, a tényleges tulajdonosi adatok és a kézbesítési kérdések is hangsúlyosabbak lehetnek. Ezek elmulasztása nem feltétlenül a felek üzleti megállapodását érinti, de lassíthatja vagy akadályozhatja a jogi lebonyolítást.

Miért érdemes előre jogi átvilágítást kérni?

Az üzletrész-átruházás legnagyobb kockázata sokszor nem maga a szerződés, hanem az, ami a szerződés mögött van: a társaság múltja, belső szabályai, a tagok közötti viszonyok és a nem megfelelően dokumentált előkészítés. Egy célzott jogi átvilágítás segíthet feltárni azokat a pontokat, amelyekről a feleknek még a vételár megfizetése és az iratok aláírása előtt dönteniük kell.

A gondosan előkészített Kft. tagváltozás csökkenti a későbbi jogviták esélyét, és átlátható helyzetet teremt mind az eladó, mind a vevő, mind pedig a társaság számára. Üzletrész átruházása előtt ezért nem érdemes kizárólag mintaszerződésre vagy szóbeli megállapodásra hagyatkozni: a társaság saját dokumentumai és az ügylet konkrét körülményei határozzák meg, milyen lépésekre van szükség.

Bejegyzéseink

Két aranygyűrű, fényes felülettel, árnyékban elhelyezve.

Jóban-rosszban, adósságban is? Avagy felelünk-e a házastársunk tartozásaiért? Házastárs felelőssége másik házastárs tartozásaiért

Amikor két ember házasságot köt, az esetek többségében a közös jövő, a közös otthon és a családtervezés lebeg a szemük előtt. A házassági eskü „jóban-rosszban” kitétele azonban sokszor anyagi értelemben is valósággá válik. A rövid válasz az, hogy főszabály szerint a házasság alatt vállalt adósságok is közösek, de a felelősség mértéke és módja egyáltalán nem mindegy. Cikkünkben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, a továbbiakban: Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján öntünk tiszta vizet a pohárba, és tisztázzuk a házastársi tartozások rendszerét.

Claudid mobile phone

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog a gyakorlatban

Ma már mindenki zsebében ott lapul egy kamera. Egy vendéglátóhelyen, egy társasházi közgyűlésen vagy egy utcai szóváltásban készült felvétel percek alatt felkerülhet egy közösségi oldalra, és onnan gyakorlatilag visszavonhatatlanul terjed tovább. A kérdés ilyenkor az, hogy készíthetnek-e rólam egyáltalán felvételt, és ha igen, közzé is tehetik-e.