A válasz több körülménytől függ. Felismerhető-e a felvételen az érintett? Adott-e hozzájárulást, és ha igen, mihez? Közéleti szereplőről van-e szó, és milyen szövegkörnyezetben jelenik meg a kép? Az alábbiakban ezeket a kérdéseket vesszük sorra a Ptk. és a Pp. szabályai, valamint a Kúria döntései alapján.
Mit véd a törvény?
A Ptk. a nevesített személyiségi jogok között sorolja fel a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértését. A védelem tartalma a Ptk. szerint: „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.”
Mikor ismerhető fel valaki a felvételen?
A gyakorlat szigorú a közzétevővel szemben. Egy televíziós tudósítás kapcsán a felperes mindössze egy másodpercre volt látható a képen, a jogsértést a bíróságok mégis megállapították: „…a felperes képmása a felvételen – ha nagyon rövid időre is -, de felismerhetően látszik. … a lekérhető tartalomban lehetőség van a felvétel megállítására és visszajátszására is, így a felismerhetőség vitathatatlanul megvalósul.” (Kúria Pfv.IV.21.513/2019/6., [9]) A közösségi médiában ez fokozottan igaz.
Mikor nincs szükség hozzájárulásra?
A kivételeket a Ptk. 2:48. § (2) bekezdése sorolja fel: „Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.”
Az utóbbi kivételhez pedig nem elég, hogy valaki egy közérdeklődésre számot tartó esemény közelében tartózkodik: a Kúria szerint „a sajtótájékoztató helyszínétől távolabb lévő helyen való várakozás nem minősül a sajtótájékoztatón való részvételnek” (Pfv.IV.21.513/2019/6., [20]).
A közéleti szereplői minőség nem beosztás kérdése. A közhatalmat gyakorlókat és a politikusokat a bírói gyakorlat közszereplőnek tekinti, rajtuk kívül azonban egyedileg kell mérlegelni: nélkülözhetetlen, hogy az érintett „egy közéleti vita aktív alakítójaként lépjen fel, vagy a közvélemény formálásában bármilyen módon részt vegyen” (Kúria Pfv.IV.20.290/2022/6., [25]). Aki egy vitának csak a tárgya vagy a szemtanúja, attól még nem válik közszereplővé. Ugyanezen az alapon mondta ki a Kúria az 1/2015. (I. 16.) AB határozatra utalva, hogy „az ügyvéd nem minősül önmagában közéleti szereplőnek, még akkor sem, ha ismert közéleti szereplő képviseletét látja el valamely eljárásban”.
Mire szól a hozzájárulás, és mire nem?
A Kúria álláspontja egyértelmű: „…a következetes ítélkezési gyakorlat szerint a nem közéleti szereplőről készült felvétel még jogszerű elkészítése esetén is csak korlátozott felhasználási lehetőséggel bír, vagyis az adott eseményről történő tudósítás céljára használható fel, egyébként nem képezi későbbi szabad felhasználás tárgyát.” (Kúria Pfv.IV.20.342/2023/5., [111]) Egy másik ügyben a bíróság hozzátette, hogy „a képmás nyilvánosságra hozatalára vonatkozó engedélyt kiterjesztően értelmezni nem lehet” (Pfv.IV.20.290/2022/6., [7]).
Számít-e a szövegkörnyezet?
Igen, és döntően. A Kúria szerint „…nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e.” (Pfv.IV.20.290/2022/6., [35])
Egy másik ügyben a Kúria a 28/2014. (IX. 29.) AB határozatra hivatkozva emelte ki, hogy engedély nélkül általában a „nyilvános helyen készült, nem sértő, az érintett személyt tárgyilagosan ábrázoló” felvétel hozható nyilvánosságra (Pfv.IV.21.286/2022/7., [55]). Ha ezek a feltételek nem állnak fenn, visszatérünk a főszabályhoz: a felhasználáshoz hozzájárulás kell.
A kötelező előzetes eljárás és a határidők
A Pp. önálló, gyorsított eljárást szabályoz, amelynek első lépése egy kötelező, peren kívüli felszólítás. A Pp. 502. § (1) bekezdése alapján a jogosult a felvétel készítéséről, illetve felhasználásáról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, írásban, napokban megadott határidővel kérheti a jogsértés abbahagyását, elégtétel adását és annak nyilvánosságát, valamint a sérelmes helyzet megszüntetését. A kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett felvételt, a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját és a követelt szankciót.
Perindítás és bizonyítás
Ha a felhasználó a felszólításnak nem tesz eleget, a Pp. 503. § (1) bekezdése alapján per indítható; a keresetlevelet a kérelemben megadott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. Az eljárás gyors, és a bizonyítás szerkezete kedvező: a Pp. 504. § (2) bekezdése alapján a felperesnek lényegében azt kell igazolnia, hogy a felvétel elkészült vagy azt felhasználták – azt viszont, hogy ehhez hozzájárult, vagy hogy a hozzájárulására törvény alapján nincs szükség, már az alperesnek kell bizonyítania.
Mit lehet kérni, és melyik perben?
A jogosultat választási jog illeti meg: a Pp. 503. § (3) bekezdése szerint a különös per határideje „nem érinti a felperes azon jogát, hogy az általános szabályok alapján pert indítson személyiségi jogának védelme iránt”, a Kúria szerint pedig a különös eljárás „nem teremt ítélt dolgot”. (Pfv.IV.20.342/2023/5., [54] és [110]).
A választásnak tétje van. A különös perben a Pp. 503. § (4) bekezdése szerint csak a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti objektív, a jogsértő felróhatóságától független szankciók kérhetők. Az általános szabályok szerinti perben ezen felül sérelemdíj is követelhető, amelyhez a Ptk. 2:52. § (2) bekezdése szerint „a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges”, és aki kárt is szenvedett, kártérítést igényelhet.
Az elégtétel formája a jogsértés nyilvánosságához igazodik: ha a jogsértő közlés nagy nyilvánosságot ért el, a jogosult azt is igényelheti, hogy az elégtételt adó nyilatkozat ugyanilyen módon kerüljön terjesztésre (Pfv.IV.20.342/2023/5., [120]).
Mit érdemes tenni, ha ilyen felvétel kerül fel rólunk?
A legfontosabb a gyorsaság és a dokumentálás. A közösségi médiában közzétett tartalom bármikor törölhető, ezért a felvételt és a közzététel körülményeit – a felületet, az időpontot, az elérési utat – érdemes azonnal rögzíteni, azzal együtt, hogy mikor szereztünk tudomást a felhasználásról. A felszólítást írásban, igazolható módon, lehetőleg ajánlott küldeményként kell megküldeni.
Fontos! A hozzájárulás hiánya és annak terjedelme mindig tényállási kérdés, amely ügyenként eltérően alakul. Ha felvétel készült Önről vagy hozzátartozójáról, és annak felhasználását sérelmesnek tartja, a rövid, jogvesztő határidők miatt érdemes mielőbb lépni.
