A múlt héten a Király utca és az Erzsébet körút sarkánál történt halálos kimenetelű balesetről beszélgetve merült fel a címet adó kérdés az egyik társaságban.

Nagyon érzékeny téma. Egy szeretett hozzátartozó elvesztése az egyik legsúlyosabb tragédia az ember életében, amit természetesen nem lehet pénzzel kifejezni. Semmilyen kártérítés vagy sérelemdíj nem hozza vissza azt, akit elvesztettünk, a gyász enyhítésére így nem is szolgálhat semmilyen kártérítés vagy akár bármilyen más jogi eszköz.

Egy haláleset ugyanakkor nem csupán erős lelki fájdalmat jelent, de sajnos mindemellett közvetlen vagy közvetett anyagi krízist is előidézhet. Egy családfő, házastárs elvesztése pénzügyileg  is megterhelheti a hozzátartozókat, hiszen adott esetben két kereset helyett már csak egy keresetből kellhet a családot fenntartani. A gyász megélése életminőségünket is hátrányosan befolyásolhatja az élet valamennyi területén.

A cikk csak nagyon röviden, rendkívül felületesen ad áttekintést a hozzátartozóknak ilyen esetekre, hogy mivel érdemes számolniuk, milyen igényekkel érdemes élniük a károkozóval vagy annak biztosítójával szemben.

Kártérítési igények hozzátartozó elvesztése esetén: sérelemdíj, tartást pótló járadék, vagyoni kártérítés

A halálesettel összefüggő hozzátartozói igényeket két nagy csoportra lehet osztani: vagyoni és nem vagyoni kárigényekre.

Az egyik csoportba a személyiségi jog megsértésével összefüggő vagyoni károk tartoznak. Ilyen lehet például az indokolt temetési költség, a halálesettel összefüggésben felmerült utazási vagy más szükséges kiadás, az elhunyt által biztosított tartás kiesése vagy bármely más egyéb, igazolható vagyoni hátrány.

Leegyszerűsítve olyan vagyoni értékcsökkenésről, kiadásokól költségekről beszélünk tehát ezek esetében, amelyek a hozzátartozó halála nélkül egyébként nem merültek volna fel (vagy nem olyan mértékben), hiszen például az elhunyt életében még ugyanúgy nyújthatta volna a tartást, amit most a haláleset folytán a károsultnak saját forrásból vagy más módon kell megoldania.

A másik csoportba a nem vagyoni károk tartoznak.

Nyilvánvaló, egy szeretett hozzátartozó elvesztését nem lehet pénzben mérni, leszámítva a fent részletezett vagyoni károkat. Mégis, egy halálesemény rányomhatja bélyegét életminőségünkre, kapcsolatainkra, mindennapi életünkre. Az, hogy valaki más hibájából kifolyólag meg kell élnie a gyászfolyamatot, egyéb okozott lelki betegségekről nem beszélve, nem mérhető pénzben, de érezhető „hátrányt” jelent a mindennapi életben. Mindamellett, még ilyen esetben is a tragédiának van némi anyagi vonzata, hiszen egy elhúzódó gyászfolyamat közvetetten még pénzben is jelentkező hátrányt jelen, hiszen értelemszerűen senki nem tudja nyújtani azt a produktivitást, azt a kapcsolódási képességet, melyet korábban. Ez jelenthet elmaradó előléptetést, elszalasztott új lehetőségeket, munkánkra és így jövedelmünkre is rányomhatja a bélyegét.

Ezen nem vagyoni sérelmek pénzbeli kompenzációjának eszköze az utóbbi időben a köztudatban is elterjedt sérelemdíj.

Mi a sérelemdíj és miért segítség a károsultaknak?

Általános szabály, hogy akit személyiségi jogában megsértenek, az őt ért nem vagyoni sérelemért sérelemdíjat követelhet.

A sérelemdíj sajátossága, hogy a jogosultsághoz a személyiségi jog megsértésének tényén kívül további hátrány bekövetkezését nem szükséges külön bizonyítani. Az, hogy valakinek a személyiségi jogát megsértették (például jóhírnevét, csak egy egyszerűbb példát felhozva) önmagában hátrány. Ennek kimondására azért volt szükség, mert a korábbi bírói gyakorlat nem egyszer teljesen szükségtelen tortúra elé állította a károsultakat, hogy bizonyítsák a „sérelmet”.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sérelem tényleges következményeinek ne lenne jelentőségük. A jogsértésnek a hozzátartozó életére gyakorolt hatása a megítélendő összeg meghatározásakor továbbra is kiemelt szempont.

A sérelemdíj egyszerre több célt is szolgál. Így szolgálja a személyiségi jogában sértett személy kompenzálását, a jogsértéssel okozott nem vagyoni hátrány pénzbeli ellensúlyozását, valamint a hasonló jogsértések megelőzését szolgáló magánjogi szankciót.

Milyen személyiségi jog sérül a hozzátartozó halálával?

A Ptk. nem tartalmaz külön olyan rendelkezést, amely tételesen meghatározná a hozzátartozó halála esetén érvényesíthető sérelemdíj szabályait. A jogosultság részletes feltételeit jelentős részben a bírói gyakorlat alakította ki.

A bíróságok a hozzátartozó elvesztését jellemzően a teljes és egészséges családban éléshez fűződő személyiségi jog sérelmeként értékelik. Ez egy, a bírói gyakorlat által elismert, a törvényben külön nem nevesített személyiségi jog.

A sérelem lényege nem egyszerűen az általános értelemben vett gyász. A jogsértést az alapozza meg, hogy a károkozás véglegesen megszünteti a családi kapcsolatot, a közös élet és kapcsolattartás lehetőségét, valamint az elhunyt által nyújtott érzelmi, lelki és családi támaszt. A család teljességének elvesztése visszafordíthatatlan, és azon az sem változtat, ha a házastárs később új kapcsolatot létesít, vagy a család élete idővel más módon rendeződik.

A hozzátartozó a sérelemdíjat saját jogán követeli. Ez nem azonos azzal az esettel, amikor az örökös az elhunyt életében már keletkezett követelését jogutódként kívánja érvényesíteni.

Ki követelheti a sérelemdíjat?

A bírói gyakorlatban elsősorban az elhunyt hozzátartozói érvényesíthetnek ilyen igényt, elsősorban és különösen a házastárs, a gyermek, a szülő, a testvér.

Más hozzátartozó esetén sem kizárt, ilyenkor a bíróság azt vizsgálja, hogy az elhunyt és a személyiségi jogában megsértett között ténylegesen milyen szoros, bensőséges, egymást támogató kapcsolat állt fenn. A bírói gyakorlat ezért kivételesen a hagyományos szűk hozzátartozói körön kívül eső személy igényét is megalapozottnak találhatja.

A sérelemdíj összegének meghatározásánál figyelembe vett szempontok

A sérelemdíj összegét a bíróság minden esetben egyedileg határozza meg, nincsenek törvényileg előírt keretek.

A Ptk. és a bírói gyakorlat alapján figyelembe kell venni különösen:

• a jogsértés súlyát;
• a jogsértés ismétlődő vagy tartós jellegét;
• a károkozó felróhatóságának mértékét;
• a jogsértés sértettre gyakorolt hatását;
• a jogsértésnek a sértett környezetére gyakorolt következményeit.;
• a káresemény időpontjában fennálló ár- és értékviszonyoknak is,

Hozzátartozó elvesztése esetén ezen belül jelentősége lehet a családi kapcsolat szorosságának, a közös háztartásnak, a kapcsolattartás rendszerességének, az érzelmi kötődésnek, az elhunyt családban betöltött szerepének, valamint annak, hogy a haláleset milyen tartós változást idézett elő a jogosult életében.

Milyen összegű sérelemdíj ítélhető meg?

A sérelemdíj összegére nem lehet biztos előrejelzést adni pusztán abból, hogy az elhunyt milyen rokoni kapcsolatban állt a jogosulttal.

A sérelemdíj összegének meghatározásánál a bíróság által figyelembe vehető szempontok alapján általánosságban kijelenthető, hogy a közelmúlt bírói gyakorlatában 2 és 10 millió forint összegű sérelemdíjakkal találkozhatunk.

Mi történik vagyoni kár esetén?

A teljes kártérítés elve alapján a károkozó köteles megtéríteni a károsult teljes kárát. Ez kiterjed a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésre, az elmaradt vagyoni előnyre és a vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségekre.

Ennek megfelelően a sérelemdíj mellett külön követelhető például az indokolt temetési költség vagy más, a halálesettel közvetlen okozati összefüggésben felmerült és megfelelően igazolt kiadás.

Tartást pótló járadék a tartás kiesése esetén

Hozzátartozó halála esetén tipikus és egyben legnagyobb hatású kárelem a tartás kiesése.

Ha az elhunyt olyan személyt tartott el, aki vele szemben tartásra jogosult volt, a károkozó tartást pótló járadék fizetésére is kötelezhető.

A Ptk. alapján tartást pótló járadék illeti meg a károkozás következtében meghalt személlyel szemben tartásra jogosultat. A károkozó akkor is köteles a járadék fizetésére, ha a tartás kiesésével mint következménnyel előzetesen nem számolt.

A jogosultságot az sem feltétlenül zárja ki, ha az elhunyt a tartási kötelezettségét ténylegesen nem teljesítette. Tartást pótló járadék akkor is megítélhető, ha az elhunyt kötelezettségét megszegve nem nyújtott tartást, vagy a jogosult menthető okból nem érvényesítette vele szemben az igényét.

A járadék összegének meghatározásakor a bíróság elsősorban:

• a ténylegesen kiesett tartást;
• a járadékot igénylő saját jövedelmét;
• a jogosult munkavégzési és jövedelemszerzési lehetőségeit;
• a tartásra az elhunyttal azonos sorban köteles más személyeket

vizsgálja. A körülmények lényeges megváltozása esetén a járadék összege vagy időtartama később módosítható, illetve a járadékfizetési kötelezettség megszüntethető.