A jogi igényérvényesítés során az egyik legnehezebb helyzet, amikor a jogosult követelése papíron fennáll, azonban az adós időközben a vagyonát eltünteti, hogy azok ne essenek végrehajtás alá. Ilyen esetben joggal merül fel a kérdés, hogy mit lehet tenni, van-e értelme egyáltalán a követelésünket jogi úton érvényesíteni.
A köznyelvben egyszerűen vagyonkimentésnek nevezett helyzetre a jelenlegi jogi környezet több jogi eszközt is biztosít, ezek közül vizsgálunk már párat.
Fedezetelvonó szerződés
A Polgári Törvénykönyv alapján fedezetelvonó szerződésnek minősül az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonják, feltéve, hogy a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy a szerződésből rá nézve ingyenes előny származott.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adósnak van egy tartozása, majd a vagyontárgyát úgy ruházza át másra, hogy emiatt a hitelező már nem vagy csak korlátozottan tudja behajtani a követelését, akkor ez az ügylet a hitelezővel szemben hatálytalan annak sikeres megtámadása esetén.
Fontos hangsúlyozni: a fedezetelvonó szerződés főszabály szerint nem semmis, és nem feltétlenül érvénytelen a szerződő felek között. A jogkövetkezmény lényege az, hogy a szerződés a hitelező irányában hatálytalan. Ez azt jelenti, hogy a hitelező azt megtámadhatja, sikeres megtámadás esetén pedig úgy kell tekinteni, mintha az adott vagyontárgy a követelése érvényesítése szempontjából továbbra is rendelkezésre állna, arra így végrehajtás vezethető.
Mikor állapítható meg a fedezetelvonó jelleg?
A fedezetelvonó szerződés megállapításához több feltétel együttes fennállása szükséges.
Egyrészt szükséges egy harmadik személy, vagyis a hitelező igénye. Ez lehet már jogerős ítélettel megállapított követelés, de nem minden esetben szükséges, hogy a követelés már végrehajtható legyen. A lényeg, hogy legyen olyan igény, amelynek kielégítési alapját az adott ügylet elvonja.
Másrészt szükséges, hogy az adós vagyonából valamely vagyonelem kikerüljön, vagy a hitelező kielégítési lehetősége más módon csökkenjen. Ez történhet ingatlan eladásával, ajándékozással, üzletrész átruházásával, követelés engedményezésével, vagy akár olyan szerződéssel is, amely alapján az adós vagyona látszólag vagy ténylegesen csökken, például fedezetelvonó kölcsön- és zálogszerződés kötésével.
Harmadrészt vizsgálni kell a szerző fél helyzetét. A Ptk. alapján akkor állapítható meg a hitelezővel szembeni hatálytalanság, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
Rosszhiszemű a szerző fél általában akkor, ha a szerződéskötéskor tudott, vagy tudnia kellett a kötelezettet terhelő követelésről és arról, hogy a szerződéssel a jogosult kielégítési alapját elvonják, vagyis a szerződés teljesítése következtében a követelés behajthatatlanná válik.
Törvényi vélelmek a fedezetelvonó jelleg mellett
A fedezetelvonási ügyek egyik gyakorlati nehézsége a bizonyítás. A hitelező sokszor nincs abban a helyzetben, hogy pontosan bizonyítani tudja, mit tudott a szerző személy az ügyletkötéskor, tudott-e a hitelező követeléséről, így illetve a kielégítési alap elvonásáról.
Ezt a problémát kezeli a Ptk. azzal, hogy bizonyos esetekben törvényi vélelmeket állít fel.
Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell. Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi befolyás nem áll fenn.
Ilyenkor nem a hitelezőnek kell a rosszhiszeműséget vagy az ingyenességet bizonyítania, hanem a másik félnek kell megdöntenie a vélelmet, vagyis bizonyítania, hogy az ügylet nem volt fedezetelvonó jellegű, nem volt ingyenes, illetve nem volt rosszhiszemű a szerző fél.
Tipikus fedezetelvonási helyzetek
A gyakorlatban fedezetelvonás az alábbi esetekben merülhet fel:
- az adós az ingatlanát családtagnak ajándékozza;
- gazdasági társaság értékes vagyonelemeit kapcsolt vállalkozásba viszik át;
- az adós az üzletrészét vagy részvényeit hozzátartozóra ruházza át;
- a cég a követeléseit másik vállalkozásra vagy harmadik személyre (például ügyvezetőre vagy tagra) engedményezi;
- az adós jelentős értékű ingóságokat, gépeket, járműveket ad el a piaci ár alatt;
- a fizetésképtelenség közelében álló társaság egyes hitelezőket előnyben részesít;
- az adós ingyenes kötelezettséget vállal, vagy a vagyonát indokolatlanul megterheli;
- a vagyontárgyat rövid időn belül továbbértékesítik, hogy a hitelező ne tudjon arra végrehajtást vezetni.
Önmagában természetesen nem minden vagyonátruházás fedezetelvonó. Egy adós is jogosult a vagyonával gazdálkodni, szerződéseket kötni, értékesíteni, átalakítani a vagyonszerkezetét. A kérdés mindig az, hogy az adott ügylet tényleges gazdasági tartalma, időzítése, ellenértéke, a felek kapcsolata és az adós vagyoni helyzete alapján megállapítható-e a hitelezői igény kielégítési alapjának elvonása.
Mit kérhet a hitelező polgári jogi úton?
A Ptk. alapján a hitelező kérheti annak megállapítását, hogy a fedezetelvonó szerződés vele szemben hatálytalan. Ha a bíróság ennek helyt ad, a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.
A Ptk. arra az esetre is tartalmaz szabályt, ha a szerző fél a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen továbbadta, vagy attól rosszhiszeműen elesett. Ilyenkor a harmadik személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.
Fedezetelvonás felszámolási eljárásban
Cégek esetében a Csődtörvény speciális szabályokat is tartalmaz. A Cstv. 40. §-a speciális megtámadási lehetőséget biztosít a hitelezőnek, illetve az adós nevében a felszámolónak. Ennek keretében a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül keresettel megtámadhatók az adós egyes, felszámolás előtti ügyletei.
A szabályozás több esetet különböztet meg, így például:
- megtámadható a felszámolási kérelem bíróságra történő beérkezését megelőző öt éven belül megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződés, ha az adós szándéka a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről tudott vagy tudnia kellett.
- megtámadhatók az olyan szerződések vagy más jognyilatkozatok, amelyek tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, ingyenes kötelezettségvállalás, vagy harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet.
- megtámadhatók a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződés vagy más jognyilatkozat ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása,
A Cstv. alapján tehát a hitelező által a felszámolást megelőző vagyonmozgások, kapcsolt cégek közötti ügyletek, ingyenes vagyonátruházások vagy hitelezőket sértő szerződések vizsgálhatók és megtámadhatók.
Mikor lehet büntetőjogi következménye a vagyonkimentésnek?
A „vagyonmentés” önmagában jelenleg nem bűncselekmény. A büntetőjog csak a legsúlyosabb esetekben alkalmazható, ezek közül két tényállással foglalkozunk: a csődbűncselekmény és a tartozás fedezetének elvonása.
A Btk. 404. § szerinti csődbűncselekmény többek között akkor merülhet fel (és itt most nem pontos törvényi tényállást fogunk idézni), ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete vagy fizetésképtelensége esetén az elkövető a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, színlelt ügylet kötésével, kétes követelés elismerésével vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja.
A Btk. 405. § szerinti tartozás fedezetének elvonása ennél speciálisabb tényállás. Az alapeset szerint, aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bűncselekményt követ el.
Gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyon esetén a büntetési tétel súlyosabb.
Itt különösen fontos, hogy a bűncselekmény megállapításához nem elegendő pusztán az, hogy az adósnak tartozása van, és vagyont idegenít el. A tényállás kifejezetten írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyon elvonását szankcionálja.
Milyen módon segít a büntetőeljárás a követelésünk behajtásában? A Polgári jogi igény és zár alá vétel a büntetőeljárásban
Ha a vagyonelvonás bűncselekményt is megvalósíthat, a sértett a büntetőeljárásban polgári jogi igényt terjeszthet elő a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt, mégpedig valamennyi elkövetővel szemben
Fontos, hogy ezen bűncselekmények elkövetése esetén – ha az ügyészség nem emel vádat és az e körben tett panaszt is elutasítja – a sértett mint pótmagánvádló léphet fel és képviselheti a vádat bíróság előtt, ezzel együtt pedig nem pusztán a büntetőjogi igényt érvényesítheti az állam helyet (azaz kérheti a terhelt elítélését és a büntetés kiszabását), hanem a polgári jogi igényt is magánfélként.
A polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vétel is elrendelhető.
A zár alá vétel lényege, hogy a hatóság vagy a bíróság a későbbi vagyonelkobzás, pénzbüntetés, bűnügyi költség vagy polgári jogi igény biztosítása érdekében korlátozza az érintett vagyon feletti rendelkezési jogot.
Ha a zár alá vétel tárgya ingó dolog, és annak megőrzése érdekében szükséges, a zár alá vételt elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a dolgot birtokba is veheti. Ilyenkor a lefoglalás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ha a zár alá vett vagyont közhiteles nyilvántartásban kell nyilvántartani – például ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban –, a zár alá vételt a zár alá vétel tényének közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésével kell végrehajtani.
Ez a hitelező szempontjából azért jelentős, mert a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel megakadályozhatja, hogy az elkövető a vagyont továbbértékesítse, eltüntesse vagy elvonja a későbbi megtérítési igény elől.
Ami pedig lényeges, hogy szemben a fedezetelvonó szerződés polgári jogi esetével, ahol lényegében a szerző féllel szemben lehet fellépni, a büntetőjogi esetekben valamennyi elkövetővel szemben érvényesíthető polgári jogi igény, így a tettessel, a felbújtóval, bűnsegéddel szemben is.
Összegzés
Mint láthatjuk, a puszta fedezetelvonás még nem jelenti azt, hogy a követelés az adóssal szemben behajthatatlanná válik. Számos eszköz áll rendelkezésre, olyanok is, melyekről a cikk terjedelme miatt nem esett szó.
A vagyonkimentés és fedezetelvonás a hitelezői igényérvényesítés egyik legérzékenyebb területe. A probléma lényege nem az, hogy a hitelezőnek van-e követelése, hanem az, hogy van-e még olyan vagyon, amelyből a követelés ténylegesen behajtható.
A gyakorlatban ezért fedezetelvonás gyanúja esetén ezért fel kell tárni a vagyonmozgásokat, meg kell választani a megfelelő jogi utat, és időben meg kell tenni a szükséges polgári jogi, felszámolási vagy büntetőjogi lépéseket.
