A polgári perekben a legtöbb esetben olyan kérdések merülnek fel, melyeket kizárólag a jog területén szakértelemmel rendelkező bíróság megfelelő szakértő szakvéleménye nélkül nem tud elbírálni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen perek már lényegében a szakvélemény alapján eldőlnek, a bíróságok csak az esetek szűk részében kérdőjelezik meg a szakvélemények helyességét, szakmai pontosságát.
Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy már a folyamat legelején – már a perindítás előtt is (!) – tisztában legyünk a szakértői bizonyítás mibenlétével, a szakértő bizonyítás módjaival; mindez segít nekünk abban, hogy a szükséges pillanatban már a mi álláspontunkat igazoló, megalapozott szakvélemény álljon rendelkezésre.
Más esetekben a szakvélemény éppen, hogy a pereskedést segít elkerülni, hiszen, ha egy perben a szakvélemény döntő bizonyíték, a hasonló peres tapasztalattal eljáró jogi képviselők tanácsa és iránymutatása alapján a felek is inkább törekszenek a megegyezésre, elkerülve ezzel a várható pervesztességet és a szükségtelen költségeket.
Mikor kell szakértő a perben általában?
A Polgári Perrendtartás alapján szakértőt kell alkalmazni, ha a jogvita kereteinek meghatározásához, vagy a perben jelentős tény megállapításához, illetve megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vitás kérdés eldöntése meghaladja az általános élettapasztalatot és a bíróság jogi szaktudását, szakértő bevonására van szükség.
Milyen konkrét esetekben merülhet fel szakértő igénybevétele?
Tipikus eset lehet, amikor az egyszerű jogkérdésen, a dokumentumokkal és a tanúkkal való bizonyításon túl szakértő igénybevétele szükséges lehet vagy éppen kötelező:
- vagyontárgy értékének meghatározása (ingatlan, ingóság, autó, műtárgy, stb.)
- ingatlan valamely rejtett hibájának, a hibaok szakmai feltárása; építési hiba vagy kivitelezési hiányosság esetén
- orvosi műhiba kérdése; beszámítási képesség megállapítása
- könyvelési, számviteli elszámolás helyessége
- cégérték, társasági részesedés értékének meghatározása
- kár összegszerűségének meghatározása
- okirat valódiságának, aláíró személyének, keletkezésének megállapítása
A szakértői bizonyítás főszabály szerint nem automatikus. A bizonyító félnek kell felismernie, hogy az állításait szakértői bizonyítással tudja alátámasztani. Ugyanakkor a bíróságnak is van e körben kötelezettsége: fel kell hívnia a fél figyelmét arra, ha valamely tényállítás bizonyításához szakértői bizonyítás szükséges lehet.
Milyen szakértő alkalmazható?
A legfontosabb kérdés, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy bár sokan felismerik, hogy egy későbbi perben majd szakértőre vagy szakvéleményre lesz szükség, ugyanakkor az általuk megbízott szakértő, vagy éppen a megbízás „módja” nem felel meg azoknak a a jogi követelményeknek, melyek alapján az elkészült szakvélemény mint szakvélemény bizonyíték felhasználható a perben.
A perjogi szabályok alapján szakértőként főszabály szerint az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértő vagy eseti szakértő alkalmazható.
Az igazságügyi szakértő olyan személy vagy szervezet, aki megfelelő végzettséggel, szakmai gyakorlattal és igazságügyi szakértői jogosultsággal rendelkezik, és szerepel a szakértői névjegyzékben. A kiindulópont tehát, hogy a szakértő szerepeljen a szakértői névjegyzékben!
Kivételes esetben eseti szakértő is alkalmazható, ha például az adott szakterületen nincs bejegyzett igazságügyi szakértő, vagy az adott speciális kérdésben más, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet bevonása indokolt. Hangsúlyozzuk, ez kivétel, az esetek nagyon ritka részében fordul elő.
Mikor (melyik fázisban) forduljunk szakértőhöz?
Szakértő már megindult perben, de azt megelőzően is igénybe vehető és szakvélemény készülhet a pert megelőzően.
A kérdésre nehéz általános választ adni, ugyanakkor bizonyos esetekben már a perindítás előtt érdemes, sőt, szükséges is a perbeli pozícióink javításához. Ilyen esetek tipikusan, ha valamely állapotot a szakértő később már nem tud ugyanabban a formában szemlézni, például káreseményt, balesetet követően, vagy akár egy hibás gépjármű esetén.
Lényeges szempont az is, hogy a cikk írásakor hatályos illetékszabályok alapján a később fizetendő eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert – akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott – előzetes bizonyítási eljárás előzte meg.
Hogyan vehető igénybe szakértő úgy, hogy az eljárásjogilag megfelelő legyen
A következő kérdés, hogy milyen módon forduljunk a szakértőhöz, ugyanis a jelenlegi szabályozás alapján az olyan szakértő szakvéleményét nem lehet szakvéleményként felhasználni egy perben, aki kirendelés nélkül vagy úgy jár el a megbízásunk alapján, hogy az ő szakvéleményének felhasználását a bíróság előzetesen nem engedélyezte!
A hatályos eljárásjog három szakértői bizonyítási módot különböztet meg:
- magánszakértői vélemény: ez esetben a fél által megbízott szakértő szakvéleménye kerül a perben felhasználásra, de csak azt követően, hogy ezt a bíróság engedélyezte! Engedély nélkül készített szakvélemény nem használható fel szakvéleményként! Az ilyen szakvélemény elkészítése tehát alapvetően már egy folyamatban lévő pert feltételez. Előnye, hogy mi választhatjuk ki a szakértő személyét, bizonyító ereje ugyanolyan, mint a kirendelt szakértő szakvéleménye.
- más eljárásban kirendelt szakértő véleményének felhasználása: ide tartoznak elsősorban azok a szakvélemények, amelyek már egy másik perben elkészültek, felhasználták; de ide tartozik a közjegyző által vagy éppen a bíróság által ún. előzetes bizonyítás keretében (tehát még a perindítást megelőzően) kirendelt szakértő véleménye is. Az ilyen eljárásban készült szakvélemény előnye, hogy már a perindítás előtt igénybe vehető, később teljes egészében felhasználható, és illetékkedvezmény is jár utána
- bíróság által kirendelt szakértő. A klasszikus eset, a folyamatban lévő perben a bíróság rendeli ki saját választása alapján.
A magánszakértői véleményt illetően fontos, hogy magánszakértőnek a megbízójától függetlenül, ugyanúgy pártatlanul kell eljárnia. Az elfogult, hiányos szakvéleményt (főszabály szerint) a bíróság ki fogja rostálni, nem fogja elfogadni. A valódi előny többek között itt, hogy előzetesen meggyőződhetünk a szakértő szakmai kompetenciájáról, így láthatjuk, hogy milyen minőségű szakvélemény fog készülni, mindamellett, hogy a kérdéseket is teljes egészében mi tudjuk meghatározni.
A más eljárásban kirendelt szakértő véleményével összefüggésben rá kell mutatnunk, hogy ez sok esetben már eleve a per elkerülését segíti elő, így akár egy tárgyalási alap is lehet a felek között, hiszen – a kellő belátással rendelkező felek esetében – mindkét fél tudja, hogy egy szakvélemény alapján reálisan milyen esélyekkel számolhat a későbbi perben.
A harmadik lehetőség, hogy a bíróság rendel ki szakértőt. A bíróság által kirendelt szakértő kérdéseit a bíróság határozza meg, de a felek indítványozhatják.
Ha a szakvélemény hiányos, ellentmondásos, homályos, vagy a per adataival ellentétes, a bíróság felvilágosítást kérhet, kiegészítést rendelhet el, végső esetben pedig új szakértőt rendelhet ki.
Ki előlegezi és ki viseli a szakértői díjat?
A szakértői bizonyítás költséges lehet, ezért különösen fontos előre tisztázni, ki fizeti a szakértőt.
Főszabály szerint a bizonyítással járó költséget az a fél előlegezi, akinek érdekében a bizonyítás áll. Ha tehát a felperesnek kell bizonyítania például az ingatlanhiba fennállását vagy a kár összegét, akkor rendszerint neki kell előlegeznie a szakértői díjat is.
Ha a fél a szakértői díj előlegezését nem teljesíti, a bíróság mellőzheti a bizonyítást. Ennek súlyos következménye lehet: a bizonyítatlanság terhe azt a felet sújtja, akinek az adott tényt bizonyítania kellett volna, ez később nem korrigálható még új per indításával sem!
A perköltség végleges viselése azonban más kérdés. Főszabály szerint a pervesztes fél köteles megtéríteni a pernyertes fél perköltségét, amelybe a szakértői díj is beletartozhat. Részleges pernyertesség esetén a költségviselés arányosan alakul.
A szakvélemény tekintetében költségmentesség vagy költségfeljegyzési jog kérhető peres eljárás esetén. Költségmentesség esetén a fél mentesülhet a szakértői díj előlegezése és viselése alól, míg költségfeljegyzési jog esetén az előlegezés alól mentesülhet, de pervesztesség esetén a költséget utóbb viselnie kell.
Összegzés
A szakértői bizonyítás sok polgári perben döntő jelentőségű. Ingatlanhibák, építési hibák, könyvelési vagy gazdasági kérdések, illetve kárösszeg megállapítása esetén gyakran a szakvélemény határozza meg, hogy a fél sikeresen tudja-e bizonyítani az állításait.
A szakértő igénybevételének módját azonban tudatosan kell megválasztani. Más stratégia indokolt akkor, ha már megindult a per, és más akkor, ha még a per előtt szeretnénk biztosítani a bizonyítékokat.
Különösen fontos, hogy a pert megelőző szakértői bizonyítás nemcsak a későbbi jogvita tisztázását segítheti, hanem jelentős illetékkedvezményt is eredményezhet.
A gyakorlatban ezért szakértői bizonyítást igénylő ügyekben célszerű már a jogvita korai szakaszában átgondolni, milyen szakkérdéseket kell bizonyítani, milyen szakértőre van szükség, és milyen eljárási úton érdemes a szakvéleményt beszerezni.
Miben tudunk segíteni?
Ügyvédi praxisunkban rendszeresen képviseljük ügyfeleinket olyan polgári perekben, ahol szakértői bizonyításra van szükség, legyen szó kivitelezési vitáról, vállalkozási szerződésből eredő igényről, hibás teljesítésről, elszámolási vagy könyvszakértői kérdésről, kárigényekről vagy más, speciális szakértelmet igénylő jogvitáról.
Segítünk a megfelelő bizonyítási stratégia kialakításában, akár magánszakértői vélemény perbeli felhasználásában, közjegyzői vagy bírósági előzetes bizonyítás kezdeményezésében, valamint a szakértői vélemények jogi értékelésében és vitatásában.
