Ha a követelést az adós határidőben nem fizeti meg, a jogosult előtt három lehetséges út is áll: fizetési meghagyásos eljárás, polgári peres eljárás vagy – meghatározott feltételek mellett – felszámolási eljárás indítása. A következőkben röviden áttekintjük ezen három lehetséges jogi utat, kitérve azok előnyeire.
Mi a fizetési meghagyás és hol lehet kezdeményezni?
A fizetési meghagyásos eljárás, azaz az FMH egy közjegyzői hatáskörbe tartozó nemperes eljárás, amely lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgál. A lényege, hogy a jogosult kérelmére a közjegyző – a követelés érdemi bizonyítása nélkül (!) – fizetési meghagyást bocsát ki a kötelezettel szemben. A közjegyző ilyenkor nem vizsgálja a követelés megalapozottságát; a jogalap és a bizonyítékok részletes érdemi ellenőrzése csak akkor kerül előtérbe, ha az adós ellentmond, mégpedig perré alakulás esetén a bíróság által a polgári perben. A fizetési meghagyásos eljárás így inkább egy közjegyző által kiküldött fizetési felszólításnak felel meg; ha az adós nem mond ellent, azaz nem vitatja határidőben a meghagyásban foglaltakat, az ugyanolyan jogerővel bír, mint a bíróság által hozott jogerős ítélet és közvetlenül végrehajtható! Éppen ezért adósi oldalról a fizetési meghagyást mindig komolyan kell venni; ha nem veszünk róla tudomást, óriási anyagi kockázatát vállalunk!
Milyen összegre és milyen költséggel indítható FMH?
Hárommillió forint és az alatti pénzkövetelés esetén az FMH főszabály szerint kötelező, vagyis a jogosult nem fordulhat rögtön bírósághoz. Hárommillió és harmincmillió forint között választhat az FMH és a per között, harmincmillió forint felett viszont már csak peres eljárás indítható. Az FMH díja a követelés járulékok nélküli értékének 3%-a, legalább 12 000 forint és legfeljebb 300 000 forint. A díjat a jogosult előlegezi a kérelem benyújtásakor, de ezt a fizetési meghagyás tartalmazza, így sikeres eljárás esetén az adóstól követelhető. Ha perré alakul az eljárás, ez a díj a fizetendő illetékbe is beszámítódik, így ilyen értelemben nem jelent pluszköltséget. Ha az FMH jogerőre emelkedik, végrehajtási kérelem is előterjeszthető, amelynek díja a díjalap 1%-a, legalább 12 000 forint és legfeljebb 150 000 forint.
Mi az ellentmondás és mit jelent, hogy perré alakul az eljárás? Mikor ajánlott az FMH?
A kötelezett adós a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet. Az ellentmondást nem kell részletesen megindokolni: elég, ha abból kiderül, hogy a kötelezett a követelést vagy annak valamely részét vitatja. Ha ellentmondás érkezik, az eljárás perré alakul, és a jogosultnak tizenöt napon belül a bírósághoz kell benyújtania a keresetét . Ha viszont a kötelezett nem mond ellent, a fizetési meghagyás a kézbesítést követően jogerőre emelkedik, bírósági ítélettel azonos hatályúvá válik, és végrehajtható lesz. Különös jelentősége van a kézbesítési fikciónak is: ha az adós nem veszi át a küldeményt, az FMH meghatározott feltételek mellett akkor is kézbesítettnek minősülhet, és ilyenkor csak rendkívüli ellentmondás jelenthet későbbi jogorvoslatot.
Rendkívül fontos! A fizetési meghagyás figyelmen kívül hagyása súlyos jogi hiba, óriási kockázatot jelent az adós részéről!
Mivel a fizetési meghagyás lényegesen gyorsabb és olcsóbb lehet egy peres eljárásnál, így hárommillió forint feletti követeléseknél is ajánlott lehet ezzel indítani, hiszen az esetek jelentős részében nem érkezik ellentmondás az adósok részéről.
A polgári peres eljárásról általában
A polgári per a klasszikus bírósági jogérvényesítés eszköze.
A per keresetlevéllel indul, ezt követi a perfelvételi szak, amelyben a felek előadják a tényállást, kérelmeiket és bizonyítékaikat, majd a bíróság az érdemi szakban lefolytatja a bizonyítást (szakértői bizonyítás, tanúmeghallgatás, szemle, stb.) és ítéletet hoz. Hárommillió forint és az alatti pénzkövetelés esetén az FMH főszabály szerint kötelező, tehát ilyenkor nem lehet egyből peres eljárást indítani.
Milyen költségei vannak a polgári pernek? Ki viseli a költségeket?
A polgári per illetéke 2025-től progresszív rendszerben alakul, vagyis a korábbi egységes 6%-os modell helyett sávosan nő. Kisebb perértéknél kedvezőbb, nagyobb összegű követelésnél viszont jelentősen magasabb lehet, és ma már nincs az elsőfokú illetékre a régi 1,5 millió forintos felső plafon. A fellebbezési illeték a vitatott érték 8%-a, legalább 15 000 forint és legfeljebb 2 500 000 forint. A perköltség főszabály szerint a pervesztes felet terheli, de az illetéket és a saját ügyvédi munkadíjat a felek előlegezik, a szakértő díját pedig rendszerint az, aki a bizonyítást indítványozza. A gyakorlatban ezért perindítás előtt nemcsak a követelés jogalapját, hanem a várható költségterhet és az időtényezőt is mérlegelni kell.
Bizonyos jövedelmi-vagyoni viszonyok mellett költségkedvezmény igényelhető, így adott esetben a fél mentesülhet bizonyos perköltség-elemek előlegezése, illetve adott esetben annak viselése alól is pervesztesség esetén.
Mi a felszámolási eljárás, ki kérheti, és mikor rendeli el a bíróság?
A felszámolási eljárás már nem klasszikus követelésbehajtási forma, hanem fizetésképtelenségi eljárás: célja a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése és a hitelezők törvény szerinti kielégítése. Ezt a hitelező, maga az adós, is kezdeményezheti. A gyakorlatban hitelezői oldalról leggyakrabban akkor kerül rá sor, ha az adós nem vitatott, lejárt, szerződésen alapuló tartozását felszólítás ellenére sem fizeti meg, ha jogerős bírósági határozat vagy fizetési meghagyás ellenére nem teljesít, vagy ha a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.
Hitelezői felszámolási kérelem főszabály szerint akkor nyújtható be, ha a követelés összege meghaladja az 1 000 000 forintot a hivatkozott tipikus esetekben.
Milyen költségei és határidői vannak a felszámolásnak?
A felszámolási eljárás illetéke jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 80 000 forint, jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet esetén 30 000 forint, ehhez járul még a 25 000 forintos közzétételi költségtérítés. Ezeket a kérelmező előlegezi, de ha a bíróság elrendeli a felszámolást, az adóst kötelezi a költségek viselésére. A bíróság főszabály szerint a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt.
Az ilyen eljárás előnye, hogy a ténylegesen működő, vagy működni kívánó cégek igyekeznek elkerülni, hogy a hitelező kérelmére az adós felszámolását ténylegesen elrendeljék, így egy polgári perhez képest – ha a feltételek fennállnak – lényegesen gyorsabban és olcsóbban térüléshez juthat a hitelező, összehasonlítva a polgári peres igényérvényesítéshez.
Összegzés
A követelésbehajtásban nincs minden helyzetre egyformán jó megoldás, az indítandó eljárást, a stratégiát a konkrét körülményekhez igazítottan kell meghatározni, hogy a hitelező a leggyorsabban, a legkevesebb költséggel és a legkisebb kockázattal jusson hozzá az őt megillető követeléshez.
Az FMH gyors és költséghatékony út lehet lényegében bármely követelés esetén harmincmillió forintig. A polgári per akkor kerül előtérbe, ha a másik két eljárás nem indítható vagy éppen nem célszerű (például a várható vitatásra figyelemmel célszerűbb egyből a perindítás vagy eleve olyan jogot kell érvényesítenünk, ahol a másik két eljárás nem indítható meg). A felszámolási eljárás pedig már inkább nyomásgyakorlási, illetve megszüntetési eszköz, nem pedig egyszerű „behajtási eljárás”, de hatását tekintve mégis alkalmas a ki nem egyenlített tartozások behajtására a megfelelő feltételek mellett. Ha bármely körülmény hibásan kerül felmérésre, a hitelező könnyen időt és pénzt veszíthet.
Miben tudunk segíteni?
A megfelelő jogérvényesítési út kiválasztása sokszor már a követelés behajthatóságát meghatározza. Ügyvédi praxisunkban – minthogy a peres ügyek vitele praxisunk egyik fő profilja – rendszeresen segítünk követelések érvényesítésében, fizetési meghagyásos eljárások megindításában, peres képviseletben, valamint felszámolási kérelmek előkészítésében és benyújtásában.
Fontos, hogy a fentiek kizárólag tájékoztatás célját szolgálják, így a pontos jogi tanácsadást nem pótolják! Kizárólag segítséget nyújtanak abban, hogy megértsük az egyes eljárások mibenlétét, illetve könnyebben felmérhessük, mikor van szükség jogi támogatásra akár a követelések érvényesítése, akár egy velünk szemben érvényesített, jogtalan követeléssel szemben.
