Kapcsolódó cikkünk a kényszertörlés visszafordításához: Hogyan menthető a cég kényszertörlési eljárás, megszűntnek nyilvánítás esetén? – FabianLaw – Dr. Fábián Olivér ügyvéd
A kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, a cégbíróság által lefolytatott nemperes eljárás. Lényege, hogy ha a cég működése már nem jogszerű, nem rendezhető, vagy a törvényben meghatározott okból a további működésének nincs helye, a cégbíróság e speciális eljárásban szünteti meg a céget.
A kényszertörlés szankciós jellegű eljárás, amely nemcsak a cég végét jelentheti, hanem jelentős anyagi kockázatot is hordozhat a vezető tisztségviselő és a tagok számára is. Éppen ezért fontos tisztában lenni annak menetével, illetve azzal, hogy milyen jogkövetkezményei lehetnek a kényszetörlésnek.
Mi a kényszertörlési eljárás menete?
A kényszertörlési eljárás a jogerős elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételével kezdődik, de azt alapesetben megszűntnek nyilvánítás már megelőzi, így ha a céget már megszűntnek nyilvánítják, az a kényszertörlés előszobája!
A kényszertörlés elrendelésétől kezdve a cég működése már erősen korlátozott, főszabály szerint üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlés alatt a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlés céljával ellentétes döntéseket.
Az eljárás fontos eleme a hitelezői és vagyoni helyzet feltárása. A cégbíróság felhívást tesz közzé arra, hogy akinek a céggel szemben követelése van, aki a cég tulajdonában álló eszközről tud, folyamatban lévő eljárásról van tudomása, vagy a cég vagyonára vonatkozó releváns adattal rendelkezik, azt 40 napon belül jelentse be. A határidő elmulasztása esetén az igény a kényszertörlési eljárásban már nem érvényesíthető. Ezzel párhuzamosan a cégbíróság nyilvántartásokból, hatóságoktól, pénzforgalmi szolgáltatóktól és más szervezetektől adatot kér a cég vagyonáról.
Mi történik, ha ki nem fizetett hitelezői bejelentés marad a cég után? Eltiltás és az eltiltott korlátlan felelőssége
Ha a cég ellen követelést jelentenek be, a következmények attól függenek, mekkora összegű követelés marad fenn, és van-e a cégnek vagyona. A hatályos szabályok szerint, ha a bejelentett követelések összértéke eléri az 1 000 000 forintot, vagy a cég vagyona eléri ezt az összeget, a cégbíróság megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását. Ha viszont a cég vagyontalan, vagy a vagyon és a bejelentett követelés nem éri el ezt a küszöböt, a cég törlésére kerülhet sor, de ettől még a személyes jogkövetkezmények nem maradnak el.
A kényszertörlési eljárás során, illetve annak következményeként bizonyos személyeket el is tilthat a további gazdasági tevékenységtől: tipikusan a vezető tisztségviselőt (akár a korábban tisztséget betöltő személyt is), a tagot, a végelszámolót, illetve azt is, aki ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt a cég működésére. Az eltiltás következményeként az érintett legfeljebb 5 évig nem lehet vezető tisztségviselő, nem alapíthat céget, nem szerezhet többségi befolyást gazdasági társaságban.
Különösen súlyos, ha a cégbíróság megállapítja az eltiltott személy közrehatását, az eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért. Több eltiltott személy felelőssége egyetemleges. Ez az egyik legsúlyosabb jogkövetkezmény: a cég eltűnése tehát egyáltalán nem jelenti azt, hogy a problémák is eltűnnek, éppen ezért erősen javasolt a kényszertörlési eljárás megfelelő kezelése, felkészülés arra, hogy a hátrányos jogkövetkezmények hogyan mérsékelhetőek.
Mi a vezető tisztségviselő teendője kényszertörlés alatt?
A törvény kifejezetten előírja, hogy a vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárás alatt a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni. A megindítást követően a cég nevében új kötelezettséget nem vállalhat, a céget terhelő kötelezettséget nem elégítheti ki, a cég vagyontárgyát nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg. Az ezzel ellentétes jognyilatkozat, illetve szerződés semmis.
Emellett a vezető tisztségviselőnek együtt kell működnie a cégbírósággal, nyilatkoznia kell a cég vagyonáról és kötelezettségeiről, teljesítenie kell az adókötelezettségeket, és számviteli beszámolót kell készítenie a kényszertörlést megelőző nappal mint mérlegfordulónappal, majd azt letétbe kell helyeznie és közzé kell tennie. Ha a cégnek munkavállalói vannak, az elérhető vezető tisztségviselő köteles a közzétételt követő 20 napon belül a kényszertörlés kezdő időpontjáig esedékes munkabéreket kifizetni.
A vezető tisztségviselő, ha a cégbíróság felhívására nem közli megfelelően a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információkat, az együttműködési kötelezettség megszegése miatt pénzbírsággal sújtható.
Milyen más hátrányos jogkövetkezmények lehetnek?
A vezető tisztségviselő, tagok eltiltása önmagában is súlyos szankció, hiszen a jövőbeni cégügyleteket korlátozza.
Ha pedig a feltételek fennállnak, az eltiltás mellett megnyílik a személyes, korlátlan felelősség a ki nem elégített hitelezői követelésekért. Végül azt sem szabad elfelejteni, hogy ha a követelések vagy a vagyon elérik a törvényi küszöböt, a kényszertörlés könnyedén átfordulhat felszámolásba, ahol a cég és az érintettek helyzete rendszerint még nehezebbé válik.
Kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó perek és személyes felelősség – mikor perelhető a tag vagy a vezető tisztségviselő?
A kényszertörlési eljárás egyik legsúlyosabb következménye, hogy a Cégtörvény külön pereket tesz lehetővé a tagokkal, volt tagokkal és a vezető tisztségviselőkkel szemben, így a hitelezők bizonyos feltételek fennállása esetén közvetlenül is felléphetnek a cég mögött álló személyekkel szemben.
A volt tag korlátlanul felelhet a kielégítetlen követelésekért, ha visszaélt a korlátolt felelősségével.
Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.
A felelősség ráadásul azokra a volt tagokra is kiterjedhet, akik a kényszertörlés megindulását megelőző három éven belül ruházták át részesedésüket rosszhiszeműen.
A Cégtörvény alapján a vezető tisztségviselő (akár korábbi vezető, tényleges irányító vagy végelszámoló is) szintén felelhet, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően nem a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el, és ez a vagyon csökkenéséhez vagy a kielégítés meghiúsulásához vezetett; mentesülésre csak szűk körben, bizonyítás mellett van lehetőség. A hitelezők e pereket a cég törlését elrendelő jogerős határozat Cégközlönyben való megjelenésétől számított 90 napos jogvesztő határidőn belül indíthatják meg,
Mindez azt jelenti, hogy a kényszertörlés nem pusztán a cég megszűnését jelenti, nem csupán a cég (köznyelven) „eldobása”. A kényszertörlés nagyon komoly, akár korlátlan személyes felelősségi kockázatot is hordoz, ezért az eljárás korai szakaszában történő beavatkozás nemcsak a cég, hanem a tagok és a vezető tisztségviselők védelme szempontjából is kiemelt jelentőségű!
Összegzés
A kényszertörlési eljárás messze nem pusztán a cég „technikai” megszüntetése. Ez egy szankciós jellegű, következményeket jelentő eljárás, amelyben a cég sorsa mellett a vezető tisztségviselő és bizonyos esetekben a tagok felelőssége is közvetlenül napirendre kerül.
A kényszertörlési eljárás és annak következményei rövid határidőkkel, összetett kötelezettségekkel és komoly személyes kockázatokkal járnak. Ügyvédi praxisunkban sajnos rendszeresen találkozunk ilyen ügyekkel, és rendszeresen szembesülünk azzal, hogy az ezzel kapcsolatos alulinformáltság miatt sokan súlyos szankciókat kockáztatnak. Éppen ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a kényszertörlési eljárás megfelelően kezelni kell, szakemberek bevonásával, hogy abból ne legyen korlátlan személyes felelősség, bírság vagy eltiltás.
