A tartási szerződés (ideértve a tartásra irányuló öröklési szerződést is!) az egyik legbizalmibb jellegű polgári jogi jogviszony. Tipikusan olyan helyzetben kötik, amikor valaki – rendszerint idősebb személy – ingatlanát vagy más jelentős vagyontárgyát átadja egy másik félnek, aki ezért cserébe vállalja a tartását, gondozását és szükségleteinek biztosítását.
A konstrukció alapvetően hosszú távú együttműködésre épül, amelynek kulcsa a felek közötti bizalom és a személyes kapcsolat, enélkül a tartási szerződés elképzelhetetlen. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ezek a szerződések nem ritkán konfliktusba torkollnak. A felek viszonya megromlik, a kötelezett nem képes vagy nem akar természetben gondoskodni a jogosultról, vagy éppen a jogosult nem kíván tovább személyes kapcsolatban állni a kötelezettel.
Ilyen helyzetben merül fel a kérdés: módosítható-e a tartási szerződés, vagy akár meg is szüntethető?
A Polgári Törvénykönyv erre kifejezett megoldást kínál. A bíróság bizonyos feltételek fennállása esetén a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé módosíthatja, vagy végső esetben meg is szüntetheti.
Tartási szerződések – mitől romolhat meg a felek kapcsolata?
A tartási szerződések sajátossága, hogy sok esetben nem csupán jogi, hanem személyes és érzelmi kapcsolatot is feltételeznek a felek között. A kötelezett gyakran a jogosult mindennapi életében is részt vesz: gondoskodik róla, segít a háztartásban, intézi az ügyeit, vagy akár együtt is él vele.
Ez a helyzet azonban könnyen konfliktushoz vezethet. A gyakorlatban különösen gyakori például, hogy
- a felek személyes viszonya megromlik akár egyik, akár mindkét fél hibájából, és a további együttműködés ellehetetlenül
• a jogosult már nem kíván a kötelezettel kapcsolatban maradni
• a kötelezett élethelyzete (akár önhibájából is) megváltozik, és nem tudja a tartást a korábbi formában biztosítani
• a felek külön költöznek, ezért a természetbeni tartás gyakorlatilag megvalósíthatatlanná válik
• a jogosult egészségi állapota olyan ellátást igényel, amelyet a kötelezett már nem tud biztosítani
Ilyen esetekben gyakran merül fel a kérdés, hogy a tartási kötelezettség átalakítható-e pénzbeli szolgáltatássá, vagy a szerződés teljesen megszüntethető-e.
A tartási szerződés módosítása – amikor életjáradékká módosul
A Polgári Törvénykönyv egyik legfontosabb rendelkezése e körben, hogy ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés végleges vagy az említett körülmények megszűntéig tartó módosítását életjáradéki szerződéssé.
Ez azt jelenti, hogy a kötelezett a továbbiakban nem személyes gondoskodással, hanem pénzbeli szolgáltatással teljesíti a tartási kötelezettségét.
Az életjáradékká módosítás mögött az a jogpolitikai megfontolás áll, hogy a szerződés alapvető célja – a jogosult megélhetésének biztosítása – lehetőség szerint továbbra is fennmaradjon, még akkor is, ha a természetbeni tartás már nem működik.
A bírói gyakorlatban ezért az életjáradékká módosítás rendszerint az elsődleges megoldás.
Tipikus eset például, amikor a felek viszonya annyira megromlik, hogy a személyes gondoskodás már nem várható el. Ilyenkor a bíróság sok esetben nem a szerződés megszüntetését, hanem annak pénzbeli formára történő átalakítását látja indokoltnak.
Mit vizsgál a bíróság az életjáradék meghatározásakor?
Ha a bíróság a szerződést életjáradékká módosítja, az ítéletben meg kell határoznia a kötelezettet terhelő szolgáltatást is.
Ennek során a bíróság több szempontot mérlegel, például
- a korábban vállalt tartási kötelezettség tartalmát
• a jogosult tényleges szükségleteit és életkörülményeit
• a szerződés alapján átruházott vagyon – például az ingatlan – értékét
• a felek vagyoni helyzetét
• a kötelezett teljesítőképességét
A cél az, hogy a pénzbeli szolgáltatás a lehető legjobban pótolja azt a tartást, amelyet a kötelezett korábban természetben nyújtott volna.
Mikor kerülhet sor a tartási szerződés megszüntetésére?
Előfordulhat azonban olyan helyzet is, amikor a szerződés módosítása sem jelent megoldást.
A Polgári Törvénykönyv lehetőséget ad arra is, hogy ha a szerződés célja a szerződés módosításával nem valósítható meg, bármelyik fél kérheti a bíróságtól a szerződés megszüntetését.
Ez a gyakorlatban többféle helyzetben is előfordulhat. Például akkor, ha
- a kötelezett nem képes életjáradékot fizetni
• a felek között olyan mértékű konfliktus alakult ki, amely a szerződés további fenntartását teljesen értelmetlenné teszi
• a jogosult tartása már intézményi ellátás keretében történik
• a kötelezett tartósan nem teljesíti a szerződésből fakadó kötelezettségeit
Mi történik a szerződés megszüntetése után?
A tartási szerződés megszüntetése nem jelenti azt, hogy a felek teljesen felszámolják az addigi kapcsolatot.
A megszüntetéssel ugyanis az elszámolást is rendezni kell a felek között. Ennek során alapvetően a már nyújtott tartás értékéből kell kiindulni, tehát ezt a tartásra szoruló jogosultnak kell megfizetnie a tartást vállaló felé, aki egyidejűleg köteles az átruházott vagyon visszaszolgáltatására is (tipikusan ingatlan).
Tartási szerződés megtámadásának egyéb esetei – tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyeget, tilos szerződés
Sajnos nem ritka eset, hogy idős, kiszolgáltatott személyeket, vagy adott esetben teljesen be nem számítható személyeket megtévesztéssel, jogellenes fenyegetéssel vagy állapotuk tisztességtelen kihasználásával vesznek rá a szerződéskötésre.
Ilyen esetekben a Polgári Törvénykönyv alapján más, egyéb jogcímeken van lehetőség a szerződés megtámadására, a semmisség kimondatására és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására (például eredeti állapot helyreállítása). Ezen esetekkel egy másik, külön cikkben foglalkozunk.
Összegzés
A tartási szerződés sajátos, erősen személyes jellegű jogviszony, amely hosszú távú együttműködésre épül. Amikor azonban a felek viszonya megromlik, vagy a természetbeni tartás lehetetlenné válik, a jog lehetőséget ad a szerződés módosítására vagy megszüntetésére.
A bírói gyakorlatban elsődlegesen az életjáradékká módosítás kerül előtérbe, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a szerződés eredeti célja – a jogosult ellátásának biztosítása – továbbra is megvalósuljon.
Ha azonban ez sem jelent megoldást, a bíróság a tartási szerződést megszüntetheti, és elszámolást rendezhet a felek között.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek az ügyek rendszerint összetettek, és nemcsak jogi, hanem emberi konfliktusokat is magukban hordoznak. Éppen ezért különösen fontos, hogy ilyen helyzetben a felek időben jogi segítséget kérjenek, és a rendelkezésre álló megoldásokat megfelelően mérlegeljék.
Ügyvédi praxisunkban több alkalommal is képviseltünk már feleket tartási szerződéssel kapcsolatos jogvitákban, legyen szó a szerződés módosításáról, megszüntetéséről vagy az elszámolás rendezéséről. Tapasztalatunk szerint ezekben az ügyekben különösen fontos a körülmények alapos jogi értékelése és a megfelelő stratégia kialakítása.
