Egy tárhelyszolgáltatóhoz előbb-utóbb megérkezik az első levél: valaki azt állítja, hogy az egyik ügyfél oldalán jogsértő tartalom van, és követeli, hogy azonnal vegyék le. A levél gyakran fenyegető hangú, néha ügyvédi papíron érkezik, és szinte mindig határidőt szab.
Ilyenkor a szolgáltató két rossz döntés közé szorul. Ha azonnal lekapcsolja az ügyfelét, megsérti a saját szerződését, és kártérítési igényt kaphat a nyakába. Ha nem tesz semmit, elveszítheti azt a felelősségkorlátozást, ami miatt egyáltalán nyugodtan alhat.
A magyar jog erre a helyzetre kidolgozott eljárást ad. Aki ismeri, annak ez nem kockázat, hanem rutin.
A kiindulópont: a közvetítő nem felel azért, amiről nem tud
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001. évi CVIII. törvény — röviden Ekertv. — abból indul ki, hogy a tárhelyszolgáltató nem szerkesztő. Nem ő állítja elő a tartalmat, nem is köteles előzetesen átnézni, mi kerül fel az ügyfelei oldalaira. Éppen ezért a törvény mentesíti a felelősség alól, de nem feltétel nélkül.
A mentesség lényege: a szolgáltató akkor nem felel a más által rendelkezésre bocsátott jogsértő tartalomért, ha nincs tudomása a jogsértésről, és ha — amint tudomást szerez róla — haladéktalanul intézkedik az eltávolításáról vagy a hozzáférés megszüntetéséről.
Ebből következik a gyakorlat két aranyszabálya. Az egyik, hogy a tudomásszerzés a fordulópont: attól a pillanattól kezdve a passzivitás már nem védekezés. A másik, hogy nem minden levél keletkeztet tudomást — a törvény formai követelményeket támaszt.
Az értesítési-eltávolítási eljárás lépésről lépésre
Az Ekertv. 13. §-a egy zárt, határidős folyamatot ír le. Érdemes végigkövetni, mert minden szereplőnek van benne dolga.
A jogosult értesítést küld. Írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban. Az értesítésnek meg kell jelölnie a jogsértés tárgyát és a jogsértést valószínűsítő tényeket, azonosítania kell a kifogásolt tartalmat olyan pontossággal, hogy az megtalálható legyen, és tartalmaznia kell a jogosult azonosító adatait: nevet, lakcímet vagy székhelyet, telefonszámot és elektronikus levélcímet.
A szolgáltatónak 12 órája van. A szabályszerű értesítés kézhezvételétől számított tizenkét órán belül intézkednie kell a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetéséről. Ez nem félnap gondolkodási idő: hétvégén és éjszaka is telik.
Három munkanapon belül értesíteni kell az ügyfelet. A szolgáltatónak írásban tájékoztatnia kell az érintett szolgáltatás igénybe vevőjét arról, hogy mit távolított el és milyen értesítés alapján — az értesítés másolatának megküldésével.
Az ügyfélnek nyolc munkanapja van kifogásra. Ha úgy véli, hogy a tartalma nem jogsértő, kifogást nyújthat be, szintén írásban.
Kifogás esetén a tartalom visszakerül. A szolgáltató haladéktalanul visszaállítja a hozzáférést, és a kifogást továbbítja a jogosultnak. Innentől a vita a két fél között zajlik, nem a szolgáltatónál.
A jogosultnak tíz munkanapja van bíróságig vinni. Ha ezen belül igazolja, hogy pert indított vagy feljelentést tett, és a bíróság ideiglenes intézkedést hoz, a szolgáltatónak a határozat kézhezvételétől számított tizenkét órán belül újra el kell távolítania a tartalmat.
A rendszer logikája világos: a szolgáltató nem bíráskodik. Végrehajt, dokumentál, továbbít, és kilép a jogvitából.
Ami 2024 óta más: a DSA
A digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet — az (EU) 2022/2065 rendelet, közismert nevén DSA — 2024. február 17. óta minden közvetítő szolgáltatóra alkalmazandó, tehát a néhány fős magyar tárhelyszolgáltatóra is. Nem váltja fel az Ekertv. eljárását, hanem melléteszi a saját, uniós szintű kötelezettségeit.
A tárhelyszolgáltatók számára három dolog vált kötelezővé. Működtetniük kell egy bejelentési és intézkedési mechanizmust, amelyen keresztül bárki könnyen, elektronikusan jelezheti a jogellenesnek vélt tartalmat — ez a rendelet 16. cikke. Minden korlátozó döntésről indokolást kell adniuk az érintett felhasználónak, megjelölve a döntés jogalapját és a jogorvoslati lehetőségeket — ez a 17. cikk. És ki kell jelölniük egy kapcsolattartási pontot a hatóságok és a felhasználók felé.
A rendelet hazai felügyeletét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el digitális szolgáltatási koordinátorként. A DSA végrehajtásához Magyarország külön nemzeti jogszabályt is alkotott.
A gyakorlati következmény: 2024 óta nem elég reagálni tudni. Kell egy publikált, működő bejelentési felület, és kell egy dokumentált eljárásrend arra, hogy a bejelentésekkel mi történik.
Mit tegyen a szolgáltató, mielőtt megjön az első levél
A legtöbb baj abból származik, hogy a szolgáltató improvizál. Ez négy előkészített dologgal elkerülhető.
Legyen egy megjelölt, nyilvános bejelentési csatorna — egy abuse@ cím és egy űrlap az oldalon —, amit valaki tényleg olvas, hétvégén is. A tizenkét órás határidő ott kezd ketyegni, amikor az értesítés megérkezik, nem amikor valaki hétfőn kinyitja a postafiókot.
Legyen írásos belső eljárásrend, amiből egy ügyeletes kollégának is kiderül, mit kell tennie: hogyan ellenőrzi az értesítés formai kellékeit, ki dönt, mit archivál.
Legyen a szolgáltatási szerződésben és az ÁSZF-ben egyértelmű felhasználási feltétel arról, hogy jogsértő tartalom esetén a szolgáltató jogosult és köteles eltávolítani, és hogy ezért az ügyfél felé nem tartozik kártérítéssel. Ennek hiánya az, ami a legtöbbször kártérítési vitává fajul.
És legyen dokumentáció: minden értesítésről, intézkedésről és értesítés-továbbításról időbélyeges nyom. Egy későbbi perben ez az egyetlen dolog, amivel a mentesség bizonyítható.
Mit tegyen a jogosult, ha az ő tartalmát közlik újra
A tükörkép is fontos, mert a legtöbb cég egyszer az egyik, egyszer a másik oldalon áll.
Ha a saját szövegét, fotóját vagy adatbázisát találja meg valaki más oldalán, az első lépés nem a fenyegető e-mail, hanem a bizonyítás rögzítése: közjegyzői tanúsítvány vagy legalább időbélyeges mentés arról, hogy az adott napon mi volt kint. A tartalom eltűnik, mire a per odáig jut.
A második lépés a szabályszerű értesítés — a fenti formai kellékekkel. Egy alaki hibás levél nem indítja el a tizenkét órás határidőt, és nem keletkeztet tudomást a szolgáltatónál. Ez a leggyakoribb hiba: a jogosult ír, a szolgáltató nem intézkedik, és utóbb kiderül, hogy joggal nem tette.
A harmadik, hogy érdemes reálisan felmérni, mit ér el ezzel. Az eljárás a tartalmat leveszi. A kárt nem téríti meg, és az ismételt feltöltést sem akadályozza meg. Ha a jogsértés rendszeres vagy üzletszerű, a valódi megoldás a szerzői jogi per vagy a versenyjogi fellépés — erről peres képviseleti szolgáltatásunk oldalán olvashat.
Gyakori félreértések
„Nekem mint tárhelyesnek előre ellenőriznem kell, mit tesznek fel.” Nem. Általános előzetes ellenőrzési kötelezettség sem az Ekertv., sem a DSA alapján nincs. Sőt, a túlbuzgó szűrés maga is jogsértést okozhat.
„Ha levettem, akkor rendben vagyok.” Csak akkor, ha az ügyfelet is értesítetted, és ha kifogás esetén visszaállítottad. A folyamat felénél megállni ugyanolyan kockázatos, mint el sem kezdeni.
„A külföldi ügyfélre nem vonatkozik.” A szolgáltató kötelezettsége a saját letelepedéséhez igazodik, nem az ügyfél honosságához. Ha magyar cégként üzemeltetsz, a magyar és az uniós szabály rád vonatkozik.
Összefoglalva
A tárhelyszolgáltató nem szerkesztő, és a jog nem is bánik vele úgy. Cserébe viszont pontos eljárást és rövid határidőket ír elő. Aki előre felkészül — bejelentési csatornával, eljárásrenddel, rendes szerződéses feltételekkel és dokumentációval —, annak egy jogsértési bejelentés adminisztratív feladat. Aki nem, annak jogvita.
Ha szolgáltatóként szeretné átnézetni a szerződéseit és az abuse-eljárását, vagy jogosultként lépne fel a tartalma engedély nélküli újraközlése ellen, keressen minket — az első konzultáción átvesszük, hol tart most, és mi hiányzik.
Ez a cikk általános tájékoztatás, nem konkrét ügyre szabott jogi tanácsadás. A leírt határidők és eljárási lépések a hivatkozott jogszabályok cikk írásakor hatályos szövegén alapulnak.
