Az előző részben a leggyakrabban használt szerződéses biztosítékokat vettük sorra, most azonban érdemes kitekinteni néhány talán kevésbé szokványos, mégis gyakran előforduló megoldásra is.
Bizonyos iparágakban – például az építőiparban, az IT-projektekben vagy a szolgáltatási keretszerződések világában – ezek az „atipikus” biztosítékok sokszor épp annyira meghatározzák a szerződés biztonságát, mint a klasszikus eszközök.
A biztosítékok közös célja változatlan: előre rendezni, mi történik, ha a teljesítés valamilyen okból elmarad vagy késik, és ezzel megóvni a vállalkozást a kiszámíthatatlan kockázatoktól. A modern üzleti környezetben pedig egyre fontosabb, hogy ezeket a lehetőségeket ne csak ismerjük, hanem tudatosan alkalmazzuk is.
Peres irodaként gyakran képviseljük ügyfeleinket olyan vitás ügyekben, ahol végső megoldásként már csak polgári perben lehet a sérelmeket orvosolni. Ezeknek az ügyeknek pedig a legfőbb tanulsága mindenki számára, hogy a peres és bármely vitás ügy leggyorsabb, legolcsóbb és leghatékonyabb megoldása a megelőzés.
Ahogyan a szívinfarktust sem akkor lehet igazán jól kezelni, amikor már bekövetkezett a baj, hanem tudatos életmóddal, megelőzéssel és odafigyeléssel, úgy a jogi viták esetében is az előrelátó és átgondolt szerződéskötés, a pontosan megfogalmazott biztosítékok és az óvatos partnerválasztás jelentik a legjobb védelmet.
Milyen szerződéses biztosítékok közül választhatunk?
1. Kellékszavatosság és jótállás – a hibás teljesítés elleni védelem
A jótállás és a kellékszavatosság az egyik legismertebb, mégis legfélreértettebb biztosítékok.
Mindkettő a hibás teljesítés esetén véd, azaz azzal a helyzettel szemben, ha a szerződő kötelezett által nyújtott szolgáltatás nem felel meg a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. A minőségi követelményeket nem csupán maga a szerződés, hanem külön kikötés nélkül a szerződés részévé váló jogszabályok is meghatározzák. Így például az építmény átadáskor már eleve nem felel meg a tervdokumentációnak, vagy a vásárolt gépjármű már az átadáskor is műszaki hibás (és itt nem feltétlen a hibajelenségre kell gondolni).
Kellékszavatosság a szerződéskötés tényénél fogva és jogszabály alapján áll fenn, és mindig a másik szerződő a kötelezett. Kellékszavatosság esetén a bizonyítási teher főszabály szerint a jogosulton van (kivéve vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésnél), azaz ha velünk szemben teljesítenek hibásan, nekünk kell bizonyítani, hogy az már a teljesítés időpontjában is hibás volt.
Jótállás esetén a kötelezett nem feltétlen a másik szerződő fél, hanem az, aki a jótállást vállalta, így akár egy nem szerződő harmadik személy is lehet a kötelezett. A jótállás szerződéses kikötés is lehet – például egy vállalkozási szerződésben az alvállalkozó garantálhatja a munka tartósságát vagy a beépített anyagok minőségét, és bizonyos esetekben jogszabály is kötelezően előírja (elég például a mindenki által ismert a kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkekre gondolni, vagy éppen a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról).
A jótállás fontos előnye, hogy a bizonyítási teher megfordul: a hibát vélelmezni kell, így a jogosult helyzete erősebb. Emiatt ez nemcsak fogyasztói, hanem vállalkozások közötti szerződésekben is fontos biztosíték lehet, különösen építőipari vagy technológiai projektek esetén.
2. Garanciális visszatartás – biztonság a teljesítés után
Az előző részben talgaltuk, hogy valójában ez óvadék (kaució), mégis, főleg az építőipari használata miatt külön is foglalkozunk vele.
A garanciális visszatartás a jótállás gyakorlati párja. A megrendelő a vállalkozói díj egy részét visszatartja (tipikusan 5–10%-át), és csak akkor fizeti ki, ha a garanciális időszak hiba nélkül lejár.
Ez az eszköz a teljesítés utáni „biztosíték” szerepét tölti be: nem a szerződés megkötésekor, hanem annak lezárásakor védi a megrendelőt.
A visszatartás mértékét és időtartamát célszerű pontosan rögzíteni, hogy ne váljon indokolatlan késedelemmé. A gyakorlatban a visszatartás akár bankgaranciával is helyettesíthető, illetve kiváltható.
Ez az egyik leggyakoribb biztosíték építési szerződésekben, de tanácsadási, fejlesztési vagy IT-projektek esetén is működőképes modell.
3. Felelősségbiztosítás – amikor a biztosító vállal helytállást
A felelősségbiztosítás a modern szerződéses gyakorlat egyik leghasznosabb, változatos biztosítéka.
Ilyenkor nem közvetlenül a szerződéses partner vállal helytállást, hanem egy biztosító: ha a szerződés teljesítése során kárt okoz, a biztosító fizet helyette.
Ez különösen fontos lehet olyan tevékenységeknél, ahol nagyobb a hibalehetőség – például tervezés, tanácsadás, informatikai fejlesztés vagy logisztikai szolgáltatás esetén. A biztosítóknak igen széles palettán kínálnak felelősségbiztosítási termékeket, ezeket nagyobb projektek esetén ajánlott számba venni, mint jó lehetőséget.
A biztosítás meglétét a szerződésben érdemes feltételként rögzíteni, sőt, kérni ajánlott az érvényes kötvény másolatát is.
Egy jó felelősségbiztosítás tehát mindkét fél érdekeit védi és elősegíti a hosszú távú, bizalmon alapuló együttműködést.
4. Letét – pénzügyi biztonság harmadik fél közreműködésével
A letét esetében a felek a teljesítéshez kapcsolódóan pénzt vagy más értéket egy harmadik, független fél – például ügyvéd vagy közjegyző – őrizetében helyeznek el.
A letét lényege az, hogy egyik fél sem férhet hozzá az összeghez addig, amíg a szerződésben rögzített feltételek nem teljesülnek.
Ez különösen hasznos olyan ügyleteknél, ahol az átadás-átvétel időben elválik a fizetéstől (pl. adásvételi szerződések, nagyobb projektfázisok lezárásai).
A letét biztonságos, átlátható és mindkét fél számára megnyugtató megoldás: a letét esetén biztosak lehetünk abban, hogy a pénzügyi teljesítéshez szükséges forrás rendelkezésre áll, és ezért biztosítja, hogy teljesítés esetén a jogosult megkapja.
5. Vételi jog (opció) – előny a jogosultnak szerződésszegés esetén
A vételi jog vagy opció olyan szerződéses biztosíték, amely a jogosultnak lehetőséget ad arra, hogy egy meghatározott jövőbeli időpontban vagy feltétel bekövetkezésekor megvásárolja az adott dolgot.
Ez a jogintézmény nemcsak ingatlanügyleteknél, hanem üzletrészek, gépek, más ingóságok esetében is hasznos eszköz lehet.
A vételi jog azért tekinthető biztosítéknak, mert a jogosult mozgásterét növeli: ha a másik fél nem teljesít, vagy megszegi a szerződést, az opció lehívásával megszerezheti a vételi joggal terhelt dolog tulajdonjogát.
Gyakran kombinálják más biztosítékokkal, például zálogjoggal, elidegenítési és terhelési tilalommal. Így pedig azt is biztosítani lehet, hogy például egy kölcsön vissza nem fizetése esetén közvetlenül tulajdonjogot szerezzen a vételi jog jogosultja, szemben egy összetettebb végrehajtási eljárással, mint egy sima zálogjog esetében.
Összegzés
A szerződéses biztosítékok legfontosabb szerepe, hogy a vállalkozás érdekeit előre megvédjék, és a vitás helyzetek ne utólag, hanem már a szerződéskötéskor kezelhetők legyenek. A jótállás, a garanciális visszatartás, a felelősségbiztosítás, a letét vagy a vételi jog mind olyan eszközök, amelyekkel a cégek jelentősen csökkenthetik kockázataikat.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a megelőzés mindig hatékonyabb, mint egy későbbi per. Egy jól előkészített, biztosítékokkal megerősített szerződés valódi védelmet ad, és hosszú távon biztonságosabb alapot teremt az üzleti kapcsolatokhoz.
Ha szeretné, hogy szerződései valódi jogi védelmet nyújtsanak és a gyakorlatban is érvényesíthetők legyenek, forduljon hozzánk bizalommal.